Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mann Miklós: Trefort Ágoston pályafutásának Békés megyei korszaka (1849-1872)

menni . . . hogy a traditionalis jogokról nem szabad könnyedén (Trefort aláhúzása) lemondani - ez kétséget nem szenved. De hogy az államjogot az élettel összhangzásba kell hozni - az is bizonyos." Trefort mindig a tettek embere, s ezért nem csodálható, hogy már 1864 júliusában hírt ad képviselő jelöltségi szándékáról. Egyik békési hívét arra kéri: ,,. . .Berényben s másutt az illetőkkel tudatni méltóztassék hogy én minden esetre mint aspirans a gyomai képviselőségre fel fogok lépni."

4

5 A választói körútra csak egy évvel később kerül sor; választói előtt először Gyomán, 1865. október 10-én tart beszédet,

4

6 amelyben beszámol saját - 18611865 közötti - tevékenységéről; derűlátóan nyilatkozik a politikai helyzetről, a kibontakozási lehetőségekről. Második választási beszédében, amelyet Gyomán 1865 november első napjaiban tart, azt hangsúlyozza, hogy nincs kész programja, mert a „politikában is tudni kell maga fölött uralkodni, s disciplinát tartani. Mi legyen a jövő országgyűlés programja, s annak keresztülvitelére szükséges taktika, az csak az országgyűlésen fejlődhetik ki."

4

7 Viszont gazdasági kérdésekkel bőven foglalkozik mindkét választási beszédében. Nyomatékosan kiemeli azt a körülményt, hogy az országgyűlés gazdasági tevékenységére vonatkozóan határozott programmal rendelkezik. „Közgazdasági programomat e két szóba foglalhatom: közgazdasági szabadság. E szabadságot fogom az ország számára követelni, s értem alatta: a föld, az ipar, a kereskedés és a pénzüzlet szabadságát." A választási hadjárat most sokkal egyszerűbb mint 1861-ben, a gyomai kerület egyhangúan Trefortot választja meg képviselőjének. Trefort — Eötvössel együtt - a lényeges kérdésekben egyetért Deák politikájával, alárendelik magukat Deák vezetésének. Ennek ellenére teljes nézetazonosságról nem beszélhetünk. Antall József elemzi kitűnő tanulmányában Deák és Eötvös ellentmondásos kapcsolatát a kiegyezés előkészítő időszakában ;

4

8 tovább bonyolítja a helyzetet az a körülmény, hogy Deák, aki világosan tisztában volt a pesti kereskedelem jelentős szerepével a kiegyezés alapjául szolgáló egységes nemzeti piac megszervezésében, nem érthetett egyet azzal a tervvel, amely az alföldi terményeket a pesti kereskedelem gyengítésével, Pest megkerülésével akarta a tengerre juttatni. Ennek következtében Deák nem helyesli Trefortnak az alföldi vasút érdekében kifejtett tevékenységét.

4

9 így teljesen érthető Eötvös és Trefort elhatározása: a Politikai Hetilap indítása. Még 1864 tavaszán kezdik meg az első lépéseket a hetilap megindítása érdekében, s több próbálkozás után végre 1865 júliusában sikerül létrehoznia Eötvöséknek a lapot, amely azonban igen rövid életűnek bizonyul. (1866 júniusában jelenik meg az utolsó szám.) Trefort a hetilap közgazdasági rovatának munkálataiban vesz részt; cikkeiben

5

0 a szabadkereskedelemnek az ipar, s általában az egész gazdasági élet fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Az országgyűlés összehívása után Trefort Pestre költözik. Mostoha anyagi helyzete következtében családját nem hozhatja Pestre, - ez nagyon fájdalmasan érinti, hiszen családját mindenek felett szereti.

5

1 Éppen ezért nagyon lehangolt; az országgyűlési tárgyalások lassú menete is bosszantja.

5

2 Levelei igen rezignált hangúak,

5

3 anyagi problémái, reményei a vasút ügy újra mozgásba lendítésével kapcsolatban idegessé, ingerlékennyé teszik. Képviselő társairól megvetően nyilatkozik - „csak egy nullát képeznek" - s úgy érzi félreismerik, üldözik.

5

4 89