Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mann Miklós: Trefort Ágoston pályafutásának Békés megyei korszaka (1849-1872)

Anyagi helyzete 1866-ban tovább romlik; a megye szarvasi és orosházi járásában „a fagy az őszi termést negyedére devalválta, a szárazság a tavasziakat semmivé tette."

5

5 Így az országgyűlés elnapolásakor, haza utazásakor „saját szorgalmát a fagy és aszály által megsemmisítve találta." Panaszkodik egészségi állapotára is, „a köszvény körülöttem jár." Mégis bizakodó hangot üt meg, hiszen újból megkezdődtek a vasúttal kapcsolatos megbeszélések, s a politikában is sikerre van kilátás.

3

6 1867-ben bekapcsolódik a kiegyezés gazdasági előkészítésébe; tagja a Bécsben a közös ügyekről tárgyaló delegációnak. Fokozódó aktivitását jelzi, hogy 1867. március 4-én felolvasást tart az Akadémiában az 1848-as törvények közgazdasági momentumairól. E törvények maradandó jelentősége, hogy közgazdasági tekintetben is új korszakot nyitnak meg hazánkban - állapítja meg előadásában - hiszen „megoldották a reform belkérdéseit. . . elmozdították a gazdasági fejlődés akadályait..." A törvények méltatása után rátér a jelen helyzet megítélésére, s azt állítja, hogy a 48-as törvények 67-ben lépnek életbe, mivel „a közös ügyek szabályozása nem más, mint e törvények kiegészítése."

5

7 A kiegyezési tárgyalások előrehaladásával egyre gyakrabban kerül szóba a minisztérium kinevezése. Ezzel kapcsolatban Trefort elhatározza, „hogy ez ízben ha kikerülhetek nem vállalok semmi állást, s a vasútnál maradok - mert ez az egyetlen mód dolgaim rendezésére. Az reám és rátok nézve fontosabb mintha Méltóságos v. Exzellentiás Űrnak czimeznének."

5

8 Mivel Trefort nem tesz semmit miniszteri kinevezése érdekében, s más - alacsonyabb - beosztást elfogadni nem hajlandó, így kárpótlást a vasút ügyének sikerre vitelével próbál szerezni. De azért hangjának keserűsége érezhető, amikor egyik barátját így tudósítja: „Arról sem értesíthetem, hogy én valami nagy hivatalt kaptam volna. Én - a mint Önnek szóval is megmondtam - megmaradok vasútamnál; azután már én nem tartozom a Deák kamarillájához; végre pedig miután már 1848-ban államtitkár . . . voltam, most csak miniszter lehetek, vagy semmi más. Ezúttal tehát jobban szeretek semmi sem lenni."

5

9 Az elmondottak alapján érthető, hogy a kiegyezési tárgyalások idején Trefort teljes energiáját az alföldi vasút ügyének sikerre vitele érdekében fejti ki. Sok problémája van a kisajátítások körül;

6

0 gyakran utazik, tárgyal.

6

1 Mindenütt várják, mert érkezése pénzt, s munkaalkalmat jelent a megyében. A sors furcsaságaként jellemzi ezt a körülményt: „Nemde sajátos sors, hogy másoknak hozok, csak magamnak, s nektek nem! 800.000 forintról rendelkezem, de mások, nem magam javára." Úgy érzi, hogy az alföldi vasút ügyében egyedül ő dolgozik, de mivel csak így képes rendezni saját ügyeit, tehát mindent megtesz a siker érdekében. Ezért hírlapi cikkeket ír, kisajátítási ügyekben, s a vasútépítés szervezése dolgában utazik az Alföld nagyobb városaiba; Pesten, Bécsben tárgyal mérnökökkel, pénzemberekkel. Összeköttetéseit, ismeretségeit felhasználva sikerrel, eredményesen is tud fellépni.

6

2 A kiegyezést követő nagy vasútépítési láz közepette végre az alföldi vasút építésének ügye is sikeres befejezést nyer. Az 1868. évi VIII. tc. jóváhagyja a vonal kiépítését, s ezután az építkezés nagy erővel megindul;

6

3 a pénzpiac fokozott érdeklődéssel fordul a vonal kiépítése felé, s túljegyzi a részvényeket.

6

4 A kiegyezés után Trefort Ágoston részt vesz a delegációk munkájában; a fővárosi élet következtében fokozatosan lazulnak Békés megyéhez fűződő kapcso90