Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mann Miklós: Trefort Ágoston pályafutásának Békés megyei korszaka (1849-1872)

nácskozásokon, a Deák Ferenc vezérlete mögött felsorakozó, feliratot indítványozók táborában; Eötvös, Gorove, Szalay, Klauzál, Lónyay, Andrássy, Csengery társaságában.

2

1 Országgyűlési szereplése csúcspontjának május 22-én tartott nagy beszédét tekinthetjük, amelyben több fontos, aktuális kérdést érintve a felirati politika mellett tesz hitet. Magyarország integritásáról szólva hangsúlyozza, hogy az „oly fontos ügy, hogy midőn itt saját érdekünket védjük - védünk egyszersmind egy dynasticus és egy európai érdeket, - .. . Magyarország integritása a dynastiára nézve életkérdés, - mert bármi sors érje a birodalmat - a dynastiának Magyarországon még mindig igen tekintélyes birodalma lehet. . ." Ezzel összefüggésben szól a nemzetiségekről: „Horvátország irányában az 1848-iki törvényéhez ragaszkodni kell. . . Mi a többi Magyarország területén elő népfajokat illeti - én azok fejlődését nemzetiségi irányban nem akarom akadályoztatni, mert a nemzetiségek elnyomatása valamint a szabadsággal össze nem fér úgy, rossz és czélttévesztő politika. Szerbek, oláhok, németek, szlávok s ruthének - vigyék saját municipális ügyeiket saját nyelvükön, használják az iskolákban azon nyelveket, amelyik nekik tetszik." Tehát igazságot ígér a nemzetiségeknek, de ugyanakkor elítéli, s „beteges hajlam-nak" nevezi „miszerint minden külön népfaj, külön kerületet követel, s mint egy külön államot képezni akar . . ,"

2

2 Trefort annyira bízik a nemzeti eszme jövőjében, hogy nem kétli, miszerint hamarosan megvalósul a Rómát és Velencét is magába foglaló olasz egység, s a német egység is. Beszédében újból hitet tesz a parlamentarizmus, a felelős minisztérium mellett. Mint mondja: „nem fogunk sikerrel működhetni, míg magyar felelős minisztériumunk nem lesz, mert rendes parlamenti eljárás, parlamenti kormány nélkül lehetetlen. A felelős minisztérium az alkotmányosság első föltétele, anélkül az alkotmány holt betű, anélkül bennünket mindig Bécsből, idegen befolyások alatt fognak kormányozni."

2

3 Hasonlóan az országgyűlés összehívása előtti cikkeiben kifejtett nézetéhez, Trefort e beszédében is fejtegeti a Magyarországot az örökös tartományokhoz fűző perszonális unió problematikáját, hangsúlyozva, hogy az örökös tartományok alkotmányos kormányzásának is előfeltétele Magyarország történeti alkotmányának elismerése.

2

4 Beszéde befejezésében részletesen foglalkozva a vámüggyel, kiemeli, hogy a közjogi problémák megoldása után kívánatos lenne „vámszövetség" kötése az örökös tartományokkal, olyan tarifarendszer felállításával, „mely nemcsak az egyik, hanem mind a két félnek kedvező legyen." Tehát Trefort - hasonlóan a felirati tábor több politikusához - a dualizmus alapgondolatának megfelelően vámszövetséget kíván az örökös tartományokkal, természetesen célszerű védvámok alapján közösen megállapítandó vámtarifa mellett. Ezzel kapcsolatban Szabad György hangsúlyozza, hogy Trefort és Lónyay az agrárexportban érdekelt birtokosságra kívántak hatni, amely a belső vámok felszámolásában látta a kedvező feltételeket eredményező gabonakonjunktúra legfőbb tényezőjét.

2

0 Az országgyűlés 186 r augusztusában történt feloszlatása után Trefort kimerítő és tartalmas beszámolókat tart mind választói, mind a megyei bizottság előtt. A választói előtt, Gyomán, 1861. szeptember 6-án tartott beszédében sajnálkozásának ad hangot, mivel az országgyűlés „föloszlattatott, mielőtt megfelelhetett volna azon sokoldalú várakozásnak, melyet az országgyűlés összehívása az országban fölébresztett. . ." Megítélése szerint az országgyűlésnek nagyszerű er84