Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mann Miklós: Trefort Ágoston pályafutásának Békés megyei korszaka (1849-1872)
belszükségleteit fedezi, a közös kiadásokhoz csak egy bizonyos meghatározandó arányban járulhat... a közös terhek mi aránybani részesítése, az alku (Trefort aláhúzása) dolga." 1 6 Mivel Trefort célszerűnek érzi, hogy a megye választói megismerjék politikai elveit, ezért több barátjának, ismerősének, vagy egyéb szempontból fontos személynek leveleket küld, s azokban röviden summázza a liberalizmus eszmerendszeréből következő politikai nézeteit. Az egyik ilyen jellegű levelében többek között az alábbiakat hangsúlyozza: ,,A 19. század uralkodó eszméi: a szabadság, az egyenlőség, a nemzetiség - ezen eszmék politikám vezéreszméi, s teljes meggyőződésem, hogy a törvényhozás csak ezen eszmék fonalán működhetik sikerrel. Én tehát - valamint mostanáig, úgy a jövőben is - pártolandom a vallás, - oktatás - és sajtószabadságot, a nemzetiségek szabad fejlődését, az anyagi téren pedig az iparszabadságot. Mivel ezen ügyeket csak az 1848-diki alapokon lehet czélszerűen formulázni, én tehát a 48-iki törvényekhez szigorúan ragaszkodom - nemcsak mert törvények, hanem mert bölcs törvények; különösen pedig mindent elkövetek a magyar korona országainak összetartására, mert ez összetartásban fekszik Magyarország és a magyar birodalom jövője. Nem fogok soha semmit engedni a magyar felelős minisztérium (Trefort aláhúzása) institutiójából, nem csak mert azok egyike vagyok, akik Magyarországban a felelős minisztérium eszméjét először terjeszték, hanem mert felelős minisztérium nélkül az alkotmány csak ámítás . . ." Politikai nézeteinek rövid vázolása után - amelyeknek másokkal való megismertetését is kéri - levelében befejezésül taktikai tanácsot is ad: „Általában, a ki nagy czélokat akar elérni, annak várni is kell tudni." 1 7 Másik levelében, amelyet Haviár Dániel, vagy Jancsovics Pál szarvasi evangélikus lelkészhez intézett, nagyon érdekesen, s őszintén ír céljáról, szarvasi képviselőjelöltségéről. Jogosnak érzi a jelöltséget, mert mint szomszéd birtokos ismeri Szarvas város érdekeit, sőt hangsúlyozza, hogy jobban képviselné a várost, mint azon szarvasiak, akik képzettségüknél fogva szóba jöhetnek. Katholikus voltát sem érzi akadálynak, mert híve a vallásszabadságnak, a protestáns egyházak függetlenségének. Hivatkozik higgadtságára, taktikai érzékére, politikai tapasztalataira, valamint megyei érdemeire, hiszen Békésben ő kezdte meg ,,a hosszú hallgatás után a közéletet a gazdasági egylet életbeléptetése által." 1 8 Trefortnak azonban mégsem sikerül megválasztatnia magát Szarvason, ahol egyrészt többen voltak olyanok, akik „elég őrültek, hogy a 48-iki alapokkal meg nem elégedjenek - nekik 49 kell", másrészt vallásos és collegiális érdekek is Trefort ellen dolgoztak. Ezért Trefort egyik hívének, Bonyhay Benjáminnak, mezőberényi ügyvédnek írt levelében azt tanácsolja: „ha Önök jónak vélik, hogy követ legyek - méltóztassanak akként intézni, hogy Gyomán megválasztassam." 19 A Gyoma, Endrőd, Mezőberény, Vésztő, Szeghalom, Füzesgyarmat, Köröstarcsa, Körösladány, Doboz községekből álló gyomai kerületben Trefortot „két kézzel" fogadják; simán, egyhangúan megválasztják, s így Trefort az 1861. évi országgyűlés összehívása után a gyomai kerület képviselőjeként jelenhet meg a fővárosban. Trefort április elején már Pestről tudósítja családját érkezéséről, de hogy hol s miképp fog az országgyűlés megnyittatni - azt még nem tudja. „Most csak szaladgálunk, ismeretségeket csinálunk és discurálunk." 2 0 Trefortot a következő hetekben is ott találjuk a többi volt centralistával együtt a „színfalak mögötti" ta83
