Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésfejlesztését segítő kutatások Békés megyében

befolyásolja az egyéni kezdeményezést, fékezi az aktivitást, feszültséget okoz és csökkenti a munka hatékonyságát. A vizsgálat során ezt a jelenséget közvetlenül észleltük és sokszor érzelmi effektusok kiváltására volt szükség az őszinteség eléréséhez. A vizsgálat szempontjából ezek a motivációk értékesek, mert a vezetés egy nagy gondjának, az emberi viszonyok átalakítási problémáinak mikénti megoldását vetik fel. Harmadik fázis a kérdőíves anyag rendezése, értékelése. A munka jelenleg ebben a szakaszban van. Az eddigi értékelések alapján azonban már vannak leszűrt megállapításaink. A munka tovább folyik és a negyedik fázis a pótfelvételezés lesz. Ennek módszere a magnós interjúvolás. Felkeressük a vezetőket és előre összeállított keretkérdésekre kérünk válaszokat. 4A vezetés problematikája napjaink fő kérdése. Az üzemi valóság behatárolja az irányítást, hiszen a termelés sikere az ott dolgozó emberek tevékenységének függvénye, az pedig a vezetők (jó vagy rossz) működése szerint alakul. A vezetés lényegében olyan cselekvés, amely a termelésben konkrét közreműködőket kitűzött termelési cél elérésére sarkallja és a vezetettekben a tennivalóra irányuló magatartást váltja ki. A vezetésnek el kell érnie azt, hogy szándéka erősebb legyen, mint a vezetetteké, hogy azok akaratlagosan cselekvésüket a termelés célja szerint alakítsák. A vezetés feladata a gazdaság egész kollektívájának cselekvésszövedékét szabályozni, ami a gyakorlatban a kialakított csoportok irányításából áll. A szervezetet képviselő „sejtek" működésének szabályozása alapfunkció, a vezetés viszont a szükséges műveletek meghatározása, ami különböző módon alakul állami és csoporttulajdon esetén. Az ember felelős tetteiért, de ezt csak akkor várhatjuk el tőle, ha az egyén konkrétan ismeri a rá háruló kötelességeket, és a teljesítés feltételei biztosítottak. Aki felelős valamiért, rendelkezzék olyan szabad cselekvéssel, amely lehetőséget teremt a végrehajtás módjainak megválasztására. Ez egyben valamiféle hatalmat is jelent azok felett, akikkel a vezető a feladatot végrehajtatja. A végrehajtás az üzemeket alkotó egységek feladata, összességük adja a gazdaság szervezetét. A termelési célkitűzések megvalósítására kellett létrehozni a szervezetet, amelynek irányítása, működtetése a vezetők feladata. Vizsgálataink arra irányultak, hogy ennek a szervezetnek a formáját, alakulását és ütőképességét lemérjük és összefüggésbe hozzuk a gazdálkodás eredményességével. Megállapítottuk, hogy a vizsgált üzemek szervezeti felépülése hasonló elvekre támaszkodik, de megjelenési formája az üzemi adottságok szerint eltérő. Akkor tartjuk jónak a gazdaság szervezetét, ha alkotórészei együttesen hozzák a termelési sikert. A szervezet mozgatója az ember. Állandó kölcsönhatás érvényesül a vezetés és a termelési gépezet között. Ebből következik, hogy a szervezet nem örök, hanem a termelés műszaki fejlődésével párhuzamosan változik. Ez a vezetés számára újabb és újabb feladatokat jelent. 71