Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésfejlesztését segítő kutatások Békés megyében

Az iparszerű termesztési rendszerek terjedése a mezőgazdaságban döntően kihat a szervezeti felépülésre és vele együtt a vezetésre. Kialakultak a gesztor gazdaságok, amelyek kiépítették az iparszerű, irányított termesztési rendszer szaktanácsadó hálózatát hozzáértő szakemberekből. Ennek szervezeti keretet biztosítanak a régi szervezetek bizonyos átalakításával. A rendszerbe belépő gazdaságok viszont saját szerveztükben teret nyitnak a gesztoráló szakemberek működéséhez, ami a meglevő szervezeti felépülésük módosítását tette szükségessé. A gazdaságok szervezetének alakítása vezetői feladat, és ha a vezetés képtelen a szükséges változtatásokra, előbb-utóbb olyan súlyos eredményromlás jelentkezik, amely teljesen megrendítheti a gazdaságot. Ez objektív törvényszerűség, mivel az iparszerű termesztési rendszerek bevezetésének beruházási igénye magas. A gazdaságok szervezete és termelésük eredménye között egyenes a korreláció. A megkérdezett vezetők többsége helyesli az iparszerű termesztésre való áttérést, de annak üzemi kihatásaival, vezetési problémáival nincsen tisztában. Bizonytalanság és tisztánlátás hiánya befolyásolja állásfoglalásukat. Másfelől igaz az is, hogy országosan csak most rendeződik az iparszerű termesztési rendszerek helyzete. Ez természetessé teszi azt, hogy megyénkben eddig a gazdaságok vezetői nem tudtak termelési súlyuknak megfelelő intenzitással felzárkózni a gesztor és partner gazdaságok közé. Említésre érdemes azonban az, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság a cukorrépa, a Szarvasi Állami Gazdaság a rizs ipari termesztési rendszerének lett gesztorgazdasága. Az Öntözési Kutatóintézet által kidolgozott lucernatermesztési rendszernek pedig a Szeghalmi Állami Gazdaság és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet a gesztorit. Megyénkben ez évben 60 000 ha terület már ipari termesztési rendszerhez tartozik, amelyből 38 000 ha kukorica (C. P. S., KITE, BKR rendszerek). Lucernatermesztési rendszer 10 000 hektáron, rizstermesztési rendszer pedig 6900 hektáron folyik. Ez a kérdéscsoport további vizsgálatot kíván. Annyit máris leszögezhetünk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek napjainkban és a jövőben is egyik fő gondja az iparszerű termelésre való fokozatos átállás. Termelőszövetkezetekben a csoporttulajdonra épülő üzemi viszonyok a termesztési rendszerek bevezetésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának problémáját vetik fel, mert a holt munka növekedésének törvényszerű következménye az élő munkaigény csökkenése. 5A vezetőkáderek teljesítőképességének bázisa az adott időpontban felhalmozott ismeretanyag, amelyet zömében szakkönyvekből, szakfolyóiratokból szerezhetnek meg. Ezért vizsgáltuk azt, vajon szabad idejükből mennyit fordítanak önképzésre, olvasásra. A megkérdezetteknek 24%-a nyilatkozott úgy, hogy szabad idejében rendszeresen olvas. (1. ábra.) Egy műszaki állományú dolgozóra jutó magánkönyvtári könyvek száma 188 db volt, amelyből csak 28 a szakkönyv, a többi szépirodalmi mű. Ezekből a vizsgálati adatokból következtetni lehet a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek művelődési helyzetére és megállapíthatjuk, hogy az nem kielégítő. Fenti átlagon belül voltak olyan vezető beosz72