Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

Körkép a Békés megyei népszokásokról Beck Zoltán: Népszokások Békés megyében Néprajzi cikkek, tanulmányok Békéscsaba, 1974. 219 old. KATONA IMRE Békés megye lakossága nemzetiségi, vallási és a múltban társadalmi szempontból is meglehetősen tagolt volt, maga a megye tájilag viszont annál kevésbé. E köztudottan vegyes eredetű és összetételű népesség szinte kínálja a jobbnál jobb néprajzi témákat, amelyek Kása László legutóbbi áttekintése szerint is javarészt még megoldatlanok.

1 Példamutató nagy vállalkozások (Orosháza, Mezőberény) és temérdek folyóiratbeli közlés számolja fel hovatovább az ún. fehér foltokat. Egy-egy szervező egyéniség (Dankó Imre, Nagy Gyula és többen mások is) valósággal iskolát teremtenek és ezekből az „iskolák"-ból olyan jeles tanítványok kerülnek ki, mint Beck Zoltán is, aki a korábban elkezdett gyűjtő és feldolgozó munkáját régi „jó" magyar szokás szerint nem hagyta abba, ellenkezőleg, mind nagyobb lendülettel és eredménnyel máig folytatja. Nevét Kása László említett értékelő összefoglalása többször is kiemeli, de ismerik már országosan is. Szorgalma és céltudatossága egyik legújabb bizonyítéka előttünk fekvő könyvecskéje, mely megérdemli, hogy necsak végiglapozzuk, hanem gondosan végig is olvassuk és főként gondoljuk! E tanulmánykötet tudománynépszerűsítési célzattal jelent meg, ennek megfelelő a stílusa, a jegyzetei és egész összetétele is: tartalmaz új és korábban már megjelent közléseket egyaránt. Ha így futólag jól számolom, a mostani tizennégy tanulmányból négy-öt már korábban is megjelent (legalább részlegesen), a nagy többség azonban új. (Sajnos, a szerző csak említi, de nem tünteti fel, melyiket közölte már és melyik az újonnan, először megjelenő.) E kis kötetke is méltóképpen képviseli a megyét és a témát egyaránt: három nemzetiség (magyar, szlovák, román) legfontosabb szokásai (Luca, betlehem, háromkirályok, húsvét; születés, lakodalom, temetés stb.) kerülnek bemutatásra, közöttük eddig kevéssé ismertek is (ahol a magyarok „bűnöst" megszégyenítő zángózása, a románok leányszöktetései, a szlovák béresek tanyai búcsúünnepe stb.). Majdnem minden közlés az ún. telepített Békés megyére vonatkozik, ahol a nemzetiségi, vallási kölcsönhatás, a társadalmi feszültségek is talán a legélesebben mutatkoztak. A szerzőnek mindig gondja van arra, hogy a nemzetiségek, a felekezetek, a társadalmi különbségek és az időbeli változások módját, ill. menetét is bemutassa, a különbségeket és a hasonlóságokat összevesse, felmérje. Az előszóban programként említett nemzetiségi kölcsönhatások kidolgozása azonban talán egy kissé halványabbra sikerült a vártnál. Egészében véve meglepő, hogy e „hagyománytalan"-nak ismert nagy táj is milyen gazdag szokásanyaggal van képviselve, mégha ezek (pl. a betlehemezés talán a legszembetűnőbben) a hagyományosabb tájakhoz képestjóval korábban indultak is hanyatlásnak, és nem is egy esetben a cigányok az utolsó fenntartók (még a szlovákok húsvét előtti köszöntőjének: az opojim-nak is). Ami Orosháza hagyományaival részben már megtörtént, hogy ti. a kutatók esetenként visszanyomoztak a kelet-dunántúli Zombáig (bár még ez sem volt az igazi őshaza!), kívánatos 637