Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

j. ábra: Gyula idegenforgalmi vonzásterületei (Gyulán megszállt vendégek aránya a lakosság %-ában) i. i alatt, 2. 1-3, 3. 3,1-5, 4. 5,1-7, 5. 7,t-io, 6. 10 felett A város szálláshelyeinek évi férőhelykihasználása nem éri el a 40%-ot. Adataink finomításával azonban - havi bontásban - már jóval nagyobb: júliusban 79,8%, augusztusban 75,7%, ami megfelel egyes frekventált budapesti szállodák ágykihasználásának. Ha még tovább bontanánk ezeket az adatokat, világossá válna, hogy viszonylag kis átlagos férőhelykihasználás mellett miért küzd a gyulai idegenforgalom elszállásolási nehézségekkel. A vendégek számának évi menetére a szokásos szezonalitás jellemző, az előidény forgalma talán valamivel nagyobb, mint az utóidényé, de az idényen kívüli időszakokból a november, december jelentősebb. (2. ábra). A dolgozat egyik fő célja a város idegenforgalma térbeli vonatkozásainak vizsgálata. Az 5. és 6. ábra e kapcsolatokat kívánja kifejezésre juttatni sokezer elsődleges adat feldolgozásával. Gyula idegenforgalmi vonzásterület-térképe (5. ábra) egyértelműen bizonyítja, hogy a város jóval több, mint régión belüli idegenforgalmi centrum. Már első pillantásra látszik, hogy szinte az egész ország területéről eljárnak Gyulára.* Három vonzásterület rajzolódik ki a legtisztábban: Budapest, Pécs és Gyula tágan értelmezett környezete. Gyula közvetlen vonzásterületének - Békés, valamint Hajdú-Bihar és Csongrád megye közeli részei - kiemelkedő helyzete a közelséggel magyarázható. * Meg kell jegyezni, hogy mind nemzetközi, mind belföldi vendégforgalmában sok a visszalátogató ember. Hazai vonatkozásban valószínűleg a foglalkozási átrétegződés következtében elvándorolt népességről van szó. 62