Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

A másik két terület azt mutatja, hogy elsősorban eltérő földrajzi adottságú környezetből jönnek - hegy- és dombvidékekről -, tehát a táji változatosság igénye, mint fontos tényező hat. Ezek az idegenforgalmi vonzásterületek egybe­esnek Magyarország fontos ipari és bányaterületeivel. Ez elsősorban balneothe­rápiás adottságainak köszönhető, hiszen főként utóbbi területekről igen sok ember keres itt gyógyulást, illetve felfrissülést. A jelenség azonban tükrözi azt is, hogy általában a legfejlettebb területek a legjelentősebb idegenforgalmi kibocsátók is. Részben ezzel is magyarázhatók a térképen látható nagyobb - relatíve - üres foltok, de a távolabbi területek esetében már a megnövekedett távolság és a kö­zelebbi idegenforgalmi centrumok hatása is közrejátszik. Az elszórtan jelentkező extrém értékek (pl. Rigácsé, Zalameggyesé) ma­gyarázata az, hogy esetleges okok miatt, az alacsony lélekszámhoz képest, meg­nő a Gyulán megszállt lakosok száma. Ennek következtében e települések évente változhatnak. A 6. ábra a vendégnapok abszolút értékeinek megoszlását mutatja. Gyakorlati szempontból e térkép használhatóbb, jobban kifejezi az egyes kibocsátó cent­rumok nagyságát, viszont nélkülözi a kapcsolatok intenzitásának fokát, ami az idegenforgalom tervezésénél is igen lényeges. Ámbár a települések szintjén a két térkép között lényeges különbségek van­nak, a sűrűsödés a 6. ábrán is nagyjából az ismertetett vonzásterületeket raj­6. ábra: A vendégnapok térbeli megoszlása (Gyulán eltöltött vendégnapok száma) i. io alatt, 2. 10-50, 3. 60,1-100, 4. 100,1-500, 5. 500,1-1000, 6. 1000,1—5000, 7. 5000 felett 63

Next

/
Thumbnails
Contents