Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csende Béla: Megjegyzések az első magyar Énekiskola tervezethez

De: ha akadna a vidéknek megfelelő számban, a célnak megfelelő zeneiskolája elég, még akkor sem jelentené azt, hogy intézményesen tudtuk biztosítani ezáltal a zenei vezetők képzésének ügyét. Nem vitás tudniillik, hogy a zeneiskolákban (de még a Budapesti Zeneakadémián is) végzett növendékek nagy része nem hajlandó elmenni még vidékre sem, nem is szólva faluról. Nagy változások után, ,,új korszak hajnalán vagyunk"

3, az újbóli kezdeményezések nagy lehetőségével.'"

4 (Kiemelés tőlem Cs. B.) Gulyást a felszabadulás utáni nagy változás, a dolgozó milliók alkotó kedve, kezdeményező tevékenysége, az új világ építése, annak nagy lehetőségei lelkesítették és késztették a zenei nevelés területén korszakalkotó kezdeményezésre: „... Békéscsaba felvetette a zeneoktatás szükségességét. Ez azonban csak helyi lehetőségű lehet. Nagyobb városokban talán ez már régen megtörtént. Nem biztos azonban: elegendőek-e az ilyen intézkedések arra, hogy ezáltal el is tudjuk sajátíttatni, tudjuk-e biztosítani magyar zenei anyanyelvünk kialakulását? Intézményt kell tehát létesítenünk, amelyik ezt a célt szolgálná, s a lehetőségekhez mérten a távolabbi vidékeken, szinte országszerte éreztetné hatását. Mint ilyen intézmény, első lenne. Meg kell teremtenünk éppen itt, vidéken (Kiemelés tőlem Cs. B.) a Magyar Állami Énekiskolát!"

s Mindezek bizonyítják, hogy valóban Gulyás György volt az első - függetlenül attól, hogy Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Kerényi György stb. nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a zenei nevelés Magyarországon énekes alapon történjék - akinek állami énekiskola létesítésére - gyakorlati kivitelezésre vonatkozóan - konkrét elképzelése volt, s ami lényeges, ez meg is valósult. Nyilvánvaló, hogy terve, csak úgy valósulhatott meg, hogy figyelembe vette és felhasználta az említett zenei szakemberek zenepedagógiai, zeneelméleti útmutatásait, javaslatait. Gulyás szerint az iskola létesítéséhez a lehetőségeket a városnak kellett volna megadnia azáltal, hogy számára otthont biztosít. Ezt azért is hangsúlyoznunk kell, mert később Gulyás tevékenységét Békés-Tarhoson éppen vidékiessége, elzártsága, „istenhátamögöiti"-sége miatt támadták, s megszüntetéséhez lényegében ez is hozzájárult. Maga Kodály Zoltán - aki ebben az időben a Magyar Művészeti Tanács elnöke volt - sem támogatta az intézmény létrehozását BékésTarhoson. „A Művészeti Tanács 1946-ban nem látta még tisztán, hogy miféle koncepció az, ami a népnek a zenéhez való közeledését legjobban szolgálja. Azt modta, hogy ilyen speciális intézetre nincs szüksége."

6 Békés-Tarhosra azért került az intézmény, mert Békéscsaba nem tudta biztosítani a működéséhez szükséges feltételeket. Gulyás tervezetében az énekiskola két tagozattal szerepelt. „1. alsó tagozat, mint nyolcosztályú alapiskola, 2. középfokú szakiskola, mint négyosztályú középiskola. Felmerülhet a kérdés: miért van szükség már alapiskola alsótagozatánál az énekiskolára (tehát a mai népiskola I-IV. osztályos, 6-10 éves gyermekeiné!), helyesebben miért legyen az Énekiskolának külön, önálló iskolája, osztálya már a 6-10 éves gyermekek számára, hiszen ezen a fokon úgynevezett szakoktatásról úgysem lehet még szó. Különféle magyarázatok és meggondolások helyett Kodály Zoltánt idézzük: Mindenkinek az a zene tetszik legjobban, amelyhez gyermekkorában szokott. Annak, aki a dúr-rendszerben és folyton csak azt szemléltető dallamok közt nevelkedik, az ősi magyar zene iránt nemcsak semmi érzéke nem lesz, hanem azt valósággal csúnyának találja, mint.ezt gyakran tapasztaljuk... Aki ezeket nem élte át, annak nincsen zenei gyermekkora." A mostani népiskola számára összeállított gyűjteményhez adott előszavában pedig így: Egyelőre még a középiskola is ebből az anyagból lesz kénytelen meríteni mindaddig, míg a népiskola annyira fel nem dolgozza, hogy a középiskolába kerülő tanuló a javát már ismeri. Másik arra alkalmas része idővel az óvodába fog áttolódni. Valahára mégis csak el kell oda érnünk, hogy iskoláink egymást követő fokozatai énekben is folytathassák egymás munká594