Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

A bécsi hadilevéltárban őrzött evezős sajka tervrajza, 1763-tól ségre átszámítva 24 m, szélessége 2,25 m. Ezek a hosszú, keskeny hajók a Körösök elágazásaiban is könnyen közlekedhettek.

1

4 A tervrajzok között vannak a fentinél zömökebbek is, amelyeket vitorlával láttak el. Nem valószínű azonban, hogy a Körös berkeiben használhattak volna vitorlákat. A törökök kiverésével a katonai célú hajók is eltűntek a Körösökről. Ahhoz azonban, hogy a dunaihoz, vagy a tiszaihoz hasonló áruszállító hajózás indulhasson meg, először rendezni kellett a Körösök vizeit. Hiszen a kanyargós és ingoványos partú folyók hajóvontatásra nem voltak alkalmasak. Inkább csak fákat szállítottak a hegyvidékről tutajokon, vagy ahogy a Körös-vidéken nevezik lápokon. A XVIII. sz. második felében már történtek kísérletek a szabályozásra. A már korábban említett csabai kanális és a Remeteházi Árok kiszélesítésén kívül Vésztőnél egy új levezető csatornát építettek, ugyanakkor Szeghalomnál kitisztították az Ördögárkot. Arad megyében átvágásokkaljelentősen lerövidítették a Fehér-Körös medrét. Ezáltal ugyan a gyulai uradalom szántóterülete az 1773. évi 3990 holdról 1785-ig 11900 holdra, majd 1800-ig 12800 holdra növekedett, mégis ezek a helyi jellegű szabályozások az árvizek pusztításait nem tudták megakadályozni. A Körösök felső folyásánál készített átvágások miatt az árhullámok gyors lefutását semmi sem akadályozta, ezzel szemben az eliszapolódott és kanyargós Békés megyei folyóágak a lezúdult víztömeget nem tudta levezetni, így nagyobb árvizek keletkeztek mint valaha. A XVIII. sz. derekától a XIX. sz. derekáig 11 nevezetes árvizet tart számon a krónika: 1756, 1750, 1774, 1777.1782,1784,1786,1806,1816,1830,1845 cs 1855 évben. Különösen az 1816. és az 1855. évi volt igen súlyos. Az előző 80 napig tartott, elöntötte Békést és Köröstarcsát, ez utóbbi pedig Gyulát, csaknem elpusztította az egész várost.

1

5 Az ár elleni védekezés során jelentős volt a gyulai születésű Bodoky Mihály „megyei földmérő" munkássága. Ó kezdte meg a gyulai mocsarak lecsapolását is. Árvízvédelmi tevékenysége a Fekete- és Fehér-Körös vidékére terjedt ki. A XIX. sz. első felében már felismerték, hogy csak összehangolt, az egész Körös-Bcrettyóvidekre kiterjedő egységes tervek alapján végrehajtott munkálatokkal lehet a megismétlődő árvizek ellen eredményesen védekezni. Ennek előfeltétele pedig a pontos felmérés. Az első megbízható vízrajzi felméréseket Huszár Mátyás végezte 1818-1823 között. A munkáról készült jelentése az első hazai tudományos igényű vízrajzi tanulmány. Munkájának gyümölcsei azonban csak később értek be. 580