Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

Összehasonlítva Gyula város idegenforgalmát hazánk régi idegenforgalmi területeinek (Budapest, a Balaton, vagy a Dunakanyar) idegenforgalmával, előbbi elmarad ezek mögött, de az Alföldön, elütő jellegénél, adottságainál, évi több mint 20 ooo-es belföldi forgalmánál fogva már országosan is jelentős, amit a város idegenforgalmi vonzásterületeiről szerkesztett térkép is alátámaszt (5. ábra). Sajnos egy-egy településsel való konkrét és teljes összehasonlítást elvégezni gyakorlatilag lehetetlen - az adott hely egész idegenforgalmát átfogó adatok hiányában. így pl. a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának adatai alapján Gyula idegenforgalma megelőzi a Velencei-tó idegenforgalmát, azonban ezek az adatok az idegenforgalomnak csak egy részét képezik. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a nagyobb lélekszámú és kiemelkedő idegenforgalmú Esztergom - 1972-es adatok alapján - csak kevéssel előzi meg Gyulát, és valószínűleg nagyobb turistaforgalma sem rontja le az összehasonlíthatóságot. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal beosztása szerint Gyula gyógyhelyi és régión belüli jelentőségű idegenforgalmi centrum (ABELLA M. 1966). A forráscikk szerzőjével egyetértve véleményem szerint is nagyon hiányos ez a csoportosítás és Gyula idegenfogalmának ilyen kategorizálása is túl leegyszerűsített. Természetesen egyik legnagyobb vonzereje a gyógyvize, de a történeti, kultúrtörténeti és kulturális adottságai is jelentősek és Gyulának komplex idegenforgalmi jelleget kölcsönöznek. Ma már az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy Gyula csak régión belüli jelentőségű központ. Az adatokból, azok megfelelő térképi ábrázolásából leszűrhető az a következtetés, hogy Gyula ma már országos jelentőségű idegenforgalmi centrummá fejlődött. A város idegenforgalmának 17,4%-át a nemzetközi idegenforgalom teszi ki, húsz országból érkeznek külföldiek. Ha mérlegeljük a még kiaknázatlan adottságokat, a jövőre vonatkozóan a nemzetközi idegenforgalom jelentős fellendülése reálisnak tűnik. III. A város idegenforgalmi földrajzi potenciálja* A mai értelemben vett idegenforgalom fiatal, hiszen a modern idegenforgalom kialakulásához szükséges előfeltételek (kereslet, kínálat) túlnyomórészt hiányoztak a felszabadulás előtt. Hasonlóan Debrecenhez (ERDEI G. 1966) a gyulai vásárokhoz is kapcsolódott azonban egy sajátos idegenforgalom.** Ezek a vásárok nagymértékben előmozdították a gyulai vendéglátóipar fejlődését, hiszen a helyi lakosság számának két-háromszorosa is megfordult ott egy-egy alkalommal. A mai jellegű idegenforgalom csak az 1960-as évek elején kezdett kibontakozni, miután megnyitották a gyulai Várfürdőt. Gyula komplex idegenforgalmi központ, de éppúgy, mint egész hazánk, idegenforgalmi vonzerejét nemzetközi * Az idegenforgalmi földrajzi potenciál az idegenforgalmi vonzást eredményező természeti és gazdasági földrajzi adottságokat fejezi ki (KÖRÓDI J. 1966). ** Bizonyos felfogás szerint az idegenforgalomhoz sorolható az a jelenség is, ha valaki átmenetileg nem állandó lakóhelyén végzi hivatását, ezért díjazzák is, de mint fogyasztó, szolgáltatásokat igénybevevő is fellép az adott helyen (MARKOS B. 1965). 57