Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

szempontból elsősorban kiváló fürdőzési lehetőségeinek köszönheti. Ezt bizonyítja az is, hogy nemrégiben az ENSZ anyagi fedezetet juttatott hazánknak a termálvizek hasznosítására és kutatására, melyből Gyula is részesül.

6 Komplexitását viszont az Alföldön ritkaságszámba menő sokoldalú adottságai adják: a város differenciált igényeket is ki tud elégíteni. a) Természeti földrajzi adottságok. A város természeti földrajzi adottságai kedvezően hatottak a város fejlődésére, hiszen Gyula természet-földrajzilag két különböző terület határán létrejött ártérperemi település, és hamar átkelő- és vásárhellyé vált. 1858 óta a Fehér-Körösnek a városon átfolyó eredeti mederszakasza mesterséges vízellátású mellékág, amely nemcsak hangulatossá teszi a várost, hanem jelentős, még nem egészen kiaknázott idegenforgalmi értéket is tartogat. Idegenforgalmi szempontból döntő tényező az 1942-ben és 1958-ban feltárt vasas alkalikus gyógyvíz, amely elsősorban reumatikus megbetegedésekre kiváló hatású, és ez az alapja a gyulai balneotherápiás idegenforgalomnak is. A fürdőt három hévizes kút táplálja; vizük hőmérséklete: 44, 59, illetve 71 °C, a vízhozam 260, 470, és 580 liter/perc (TAKÁCS J. 1972). A Békés megyei hévizek hőfoka általában megfelelő, azonban vízhozamuk az alsótiszai hévízkutak 2000 l/perc hozamához képest kevésnek mondható (ERDÉLYI M. 1966). A fürdő forgalmára jellemző, hogy ott az 1973-as évben 791 201* ember fordult meg összesen, ebből 150000 gyógykezelés céljából. A fürdőforgalom évi megoszlását tekintve a két legnagyobb forgalommal jelentkező hónap július és augusztus, míg a minimum az év elejére esik, ami megegyezést mutat a kereskedelmi szálláshelyek vendégei számának évi alakulásával és az idegenforgalom szezonális jellegével függ össze (2. ábra). Csúcsidényben nem ritka a napi 8-10000-es vendégforgalom sem. A fürdő évi forgalma permanensen növekszik, 1980-ra valószínűleg eléri a 1 000000-t. (3. ábra). A várfürdő 34 hektáros parkja arborétum jellegű. A város erdeinek vadászforgalma már ma is jelentős és az erdőgazdaságnak fontos üzemágává fejlődött a vadgazdálkodás. Évi 25-30000 fácánt nevelnek. Természetesen, mint hazánk erdeiben általában, itt is sok külföldi vadász fordul meg a vadászidényben. b) Történelmi emlékekben sem szegény Gyula: vára a törökellenes harcokat idézi, de történelmünknek azt a gyászos emlékét is, hogy 1849-ben a világosi fegyverletétel után itt adták át a fogoly honvédtisztek egy csoportját az osztrákoknak, s innét vitték őket Aradra. Gyula alföldi viszonylatban kiemelkedően gazdag műemlékekben is. Az 1962ben restaurált érett gótikus vára, barokk, romantikus és klasszicista stílusú műemlékei a művészeti emlékek iránt érdeklődő látogatókat vonzzák. Gazdag anyagú múzeuma helytörténeti, néprajzi és régészeti anyagokat tartalmaz. * A fürdő igazgatójának szíves szóbeli közlése. 58