Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten
adott a tehén, karácsony szombatján éjfélbe kiment az ember az istállóba. Levetette ingét, gatyáját, fejszét vett a bal kezébe, elkezdte ütni a gatyát. Agyonütötte a boszorkányt, aki megrontotta a tehenet." (Vésztő). A néphit szerint ugyanis, karácsony éjfelén megjelenik az istállóban az a boszorkány, aki a tehenet megrontotta. A karácsonykor és Luca napkor kisgyermekes házhoz látogató bábaasszonyt sem fogadták szívesen. Azt tartották, hogy megrontja a gyereket, aki éjjel nem alszik. Hogy ezt megelőzzék, miután eltávozott, bal kézzel háromszor egymás után egy-egy marék sót szórtak utána. (Vésztő.) A karácsonyest fénypontja ma már a fenyőfa állítás, a karácsonyfa, mely nem is olyan régi. A szokás német eredetű, hozzánk osztrák közvetítéssel jutott, s alig több százesztendősnél. 2 5 Területünkön a múlt század végén parasztcsaládok még egyáltalán nem állítottak karácsonyfát. Az első fákat az iskolában díszítette a tanító kb. az 1870-80-as években. Sokáig semmi hatással nem volt a falubeliekre. Először a falusi értelmiség, polgári réteg követte a példát, s csak azután szivárgott le a parasztok közé. Altalánossá minden községben az első világháború után vált. A karácsonyfa szobában való elhelyezése rendkívül változatos képet mutat. A fát, de legtöbbször csak egy fenyőágat, a szobai asztalra, ládára vagy kredencre tették. Ha kicsi volt az ág, bármelyik szabad falrészre felrakhatták. Minden faluban általánosan ismert a karácsonyfa mennyezetre függesztése az 1950-es évekig. Madzaggal átkötötték a fa csúcsát vagy törzsét, s ennél fogva rögzítették a mcstergerendába vert szöghöz. Ha csak néhány kis ágacskát tudtak szerezni, fűzfaágból abroncsot készítettek, ebbe dugdosták körbe az ágakat, koszorú formára. Az abroncsot középen keresztfa kötötte össze, erre kötözött madzaggal erősítették fel a mennyezetre. Igyekeztek a karácsonyfát úgy elhelyezni, hogy mögötte tükör legyen, ,,a karácsonyfa belásson a tükörbe". Gyakran csak karácsony két napján volt tükör elé téve a fa, majd vízkeresztig a sublótra, ládára rakták. A karácsonyfa mestergerendára függesztése az eddigi publikációk alapján - főleg Nyugat-Dunántúlon és Mezőkövesden ismert. 2 6 A karácsonyfát a családfő díszítette fel, legtöbbször akkor, mikor a gyerekek elaludtak. Meggyújtották a gyertyákat, s felköltötték a gyerekeket, hogy „elhozta, az angyalka a karácsonyfát". Diót, almát, szentjánoskenyeret, kis szalmaláncokat tettek rá dísznek. Cukros tésztából csillagot, karikát sütöttek, mézeskalácsot vettek: a fiúknak huszárt, a lányoknak babát, bárányt. Cukorkarikákat, kis figurákat aggattak rá. 2 7 Napjaink karácsonyfája pedig falun is csillogó, üveggömbökkel, csillámokkal, cukorral, csokoládéval ékes, s leszorul róla a dió, alma, szalmalánc, mézeskalács. A karácsonyfa képzete összekapcsolódott az alá rakott ajándék fogalmával. Az ajándékozás is eredetileg a kezdő szokásokhoz tartozik, voltaképpen a gazdagságot szeretné biztosítani az eljövendő évre. 2 8 Ezt bizonyítja az a tény is, hogy még nem ismerték a karácsonyfát, de az ajándékozás szokásban volt karácsony napján (múlt század végén, e század elején). A gyerekek kitisztították cipőjüket, az asztal alá tették, s várták, „mit hoz nekik a kis Jézuska". A szülők éjszaka almát, diót, szalagot, esetleg cukrot raktak a cipőkbe. Ekkor még a Mikulás ajándékozó szokása nem volt ismert ezek510