Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

ben a falvakban (Szeghalom, Körösladány, Vésztő, Füzesgyarmat). Később, a karácsonyfa általánossá válásával, az ajándékozásnak ez a változata teljes egészében a Mikulásra tolódott át. A karácsony estéjéhez képest már lényegesen kevesebb szokás és hiedelem kapcsolódik karácsony első napjához. A jóslás azonban innen sem hiányzik. Mint már említettük, a jóslás, a jövendő kutatása, kimondottan kezdő szokás. A zsoltárjorgatást Szeghalmon és Vésztőn ismerik: két kezük közé fogták a zsoltárt és gyorsan szétcsapták. Ahol kinyílt, ott elolvasták a szöveget. Ha „szerencsés helyen nyílt ki a zsoltár meglett a szerencse egész évre". Másik jóslás a születendő gyermek vagy állat nemének megállapítására vonatkozik, s karácsonyi első látogató személyéhez kapcsolódik. Ha karácsony napján férfi megy először egy olyan házhoz, ahol terhes nő van, akkor fia születik az asszonynak. Ha a nő az első vendég, lánya lesz. Ugyanezt a jóslást vonatkoztatják a vemhes tehénre is: az első látogató nemétől függően bikát vagy üszőt ellik a tehén. Időjóslás, mint általában minden jeles naphoz, ide is kapcsolódik. Karácsony első napjának időjárásából jósolták meg a húsvéti időt: „Fekete karácsony, fehér húsvét, illetve: ha karácsonynak hava zöld, húsvét táján havas a föld." A karácsonyi szél irányából a következő év szerencsés kimenetelét olvasták ki, ha karácsonykor északról fú a szél, bőség lesz a következő évben (Dévaványa). Már említettük a karácsony esti étrend tárgyalásánál, hogy karácsonyra nem szabad szárnyast főzni, csak disznóhúst, mert a disznó túrja előre a szerencsét. Karácsony mindkét napján csigalevest főznek, utána töltött káposztát, majd keltkalácsot esznek. A kalács elmaradhatatlan a karácsonyi asztalról. Rácsos kalácsot, verőcést (kilenc ágból font, kör alakúra hajlított kalács) sütöttek. Még karácsony szombatján elkészítették, s a kamrába helyezték a kenyértartó rácsra. Hogy mennyire elmaradhatatlan a karácsonyi kalács, a következő mondóka is bizonyítja: „Szomorú a karácsony, ha nincs kalács a rácson, Víg lesz a karácsony, ha van kalács a rácson." (Dévaványa) A csigalevest a gazdasszony karácsony első napján a nagygerenda, mestergerenda) alatt tölti ki, hogy sok kotlója legyen tavasszal. (Vésztő, Szeghalom.) Az itt bemutatott anyag jól reprezentálja a Körös menti Sárrét falvainak a téli, elsősorban karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait, hiedelmeit. A kutatás során azt a tanulságot vonhattuk le, hogy a jeles napok szokásanyaga az elmúlt évtizedek folyamán jelentős változáson ment át. Vannak olyan szokások és hiedelmek, amelyek már csak reliktum szerűen fordulnak elő, s nem jellemzőek az érintett községek egész népessége tekintetében. Vannak ugyanakkor olyan szokások, amelyek az utóbbi időben általánosabb tért hódítanak, mint például a mikulásozás és a karácsonyfa állítás és ajándékozás. A bemutatott szokások jól példázzák a hagyomány dinamizmusát, belső mozgását, az újabb és újabb körülményekhez való igazodását, alkalmazását. További vizsgálatokra van szükség, hogy a Körös menti Sárrét falvainak szokáshagyományát a társadalmi élet teljesebb összefüggésében felfedhessük és elemezhessük. 511