Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

2. Miklós nap (december 6). A Miklós napi, vagy általánosan a mikulási szokások az utóbbi években egyre nagyobb tért hódítanak az egész magyar nyelvterületen. A Körös menti falvakban újabb keletűeknek tekinthetjük az ehhez a naphoz fűződő szokásokat. Maga a Miklós kultusz mélyen visszanyúlik az európai néphagyományba, szent Miklós mirai püspök életével van összefüggésben. Alakja legendákban maradt fenn. A hajótöröttek megmentője, a gyerekek védőszentje.

7 A Mikulás szó cseh, maga a szokás pedig osztrák kapcsolatra utal.

8 A néphagyományban többnyire maszkos alakoskodók jelenítik meg, mint a rossz gyermekek ijesztőjét, valamint a jókat jutalmazó látogatót. Legújabban a városokból kiindulva terjed falun is a Mikulás járás és alakja napjainkban gyakran összeolvad a karácsonyi, úgyszintén újonnan meghonosodott Télapóval.

9 Körös menti gyűjtéseim igazolják, hogy e területen nemrégen meghonosodott szokással van dolgunk. Az első világháború előtt szinte teljesen ismeretlen, utána kezdett csak általánossá válni.

1

0 A keresztszülők ajándékozták meg keresztgyermekeiket cukorkával és dióval. A keresztanya felöltözött Mikulásnak: férfikabátot vett fel, vagy valamilyen köpenyt terített magára, kenderkócból szakállt és bajuszt készített, fejére kucsmát rakott. Bekopogott a házba, bement és megkérdezte a gyerekektől, hogyan viselkedtek. Kis seprűvel vagy néhány ággal meglegyintette őket, majd kiosztotta a hozott ajándékot. Újabban a szülők vesznek cukorkát, csokoládét, néha nagyobb ajándékot is gyermekeiknek. 3. Luca nap (december 13). A népi kalendárium szerint Luca napja volt az év legrövidebb napja, a téli napforduló ideje. Ehhez a naphoz, illetve a napot megelőző estéhez nagyszámú preventív és produktív mágikus cselekvés kapcsolódott. A néphit szerint a gonoszjárás egyik fő napja.

1

1 A hiedelmek egyik csoportját azok a mágikus cselekvések alkotják, amelyek a gonosz ártalmainak megelőzésével kívánják biztosítani a termékenységet és bőséget. A rítusok másik része jósló jellegű, és ajövő megtudására irányul. Az ártó lények felismeréséhez legjobb időpontnak a karácsonyi éjféli misét tartották, de ennek a kellékét, a lucaszéket még Luca napján kezdték készíteni. A lucaszék, négylábú, alacsony kisszék (gyalogszék), csak egyfajta fából (általában bükk vagy akác) szög nélkül készült. Karácsony böjtjéig minden nap faragtak rajta egy kicsit. Karácsonykor a készítője elvitte az éjféli misére a templomba, s ráállva, megtudta, hogy ki a boszorkány a faluban.

1

2 (Hogy miről lehetett felismerni a boszorkányokat, arra már egyik faluban sem emlékeztek.) Szeghalmon karácsony böjtjén éjfélkor falu valamelyik keresztútjához vitte ki készítője a lucaszéket. A faragás közben kapott maréknyi forgácsot a szék alá tette, meggyújtotta s ezután ráült a székre. A hiedelem szerint ekkor egy nő jelent meg előtte, rendszerint a jövendőbeli menyasszonya, vagy az ördög tűnt föl a keresztúton. Más variáció szerint a szék készítője a székre ülve eljövendő életét látta meg. Néhány adat a lucaszéket, mint a szerelmi jóslás egyik kellékét említi. (Részletesen lásd alább a karácsonyi szokáskörben.) A lucaszék emléke ma már leggyakrabban egy szólás formájában él. „Úgy készül, mint a lucaszéke", vagy „Olyan ez is, mint a lucaszékje" - mondják a lassan készülő dologra. 502