Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

A Luca nap, mint minden gonoszjáró nap: asszonyi dologtiltó. A tiltások csupa kezdő cselekvések, a házi szerencsére és haszonra irányuló kívánságok előterjesztései. A Körös menti falvakban általánosan ismert a varrást, kézimunkázást megtiltó szokás. Nem szabad varrni, „nehogy bevarrják a tyúkok tojókáját." Távolabbi cél: sok tojás biztosítása a következő évre. Az aprójószág összetartása a célja a tyúkok abroncsból való etetésének is. Luca napján reggel később, kb. 9 óra körül engedték ki a tyúkokat az ólból, s egy abroncsba szórták az ennivalójukat, hogy együtt maradjanak s ne járjanak el a szomszédba tojni (Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Dévaványa).

1

3 A következő mágikus szokás szintén az aprójószágok termékenységét hivatott biztosítani. Éjfélkor vagy napfelkelte előtt a családból valaki kiment a tyúkólba és egy piszkafával megszurkálta, megpiszkálta, illetve megruckázta (Dévaványa, Körösladány) a tyúkokat, hogy egész évben jó tojók legyenek. A ruckázó személy általában a család valamelyik férfi tagja, aki egy szál gatyában ment ki a tyúkólba. Az adatok másik része a ház gazdasszonyában, tehát általában a család legidősebb nőtagjában jelöli meg a tyúkokat megszurkáló személyt. A szurkálás közben ismételgetett mondókák szövege változatos: Az én tyúkom jó tojó, A szomszédé rossz tojó. Az én tyúkom tojjon, A szomszédé kotkodáljon! (Füzesgyarmat) A mi tyúkunk tojogáljon, A szomszédé kotkodáljon! (Körösladány) Tojj, kotojj! A mi tyúkunk tojogáljon, A szomszédé kotkodáljon! (Körösladány, Szeghalom!) Tyúkom, te tojj, Másé kotolj! (Körösladány)

1

4 Tojjál, kotoljál! (Dévaványa) Az én tyúkom tojogáljon A kenteké kotkodáljon! (Dévaványa) 503