Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten SCHWALM EDIT A Körös menti Sárrét falvainak népszokásairól a néprajzi szakirodalomban csak elszórtan találunk adatokat. Egy szokáskör vagy folklór jelenség részletes leírására alig van példa.

1 A kalendáris ünnepekről csupán néhány szórványadatot ismerünk, amelyek azonban elszigeteltek, tudományos szempontból alig értékelhetők.

2 A szokáskutató tehát teljesen előzmények nélkül áll, amikor a Körösi Sárrét, pontosabban Dévaványa, Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmat úgynevezett jelcsnapi szokáshagyományát kísérli meg fölvázolni. Szerencsére azonban az utóbbi években a környező területekről példamutató, mintaszerű tanulmányok, munkák láttak napvilágot. Különösen fontos tanulságul szolgálnak metodikai és elvi szempontból Krupa András kutatásai.

3 A párhuzamok megvonását segítik elő az egyes Békés megyei monográfiákban, kiadványokban közelmúltban megjelent kalendáris szokásokra vonatkozó leírások, adalékok is.

4 A Körös menti Sárrét falvainak kalendáris szokásait mintegy évtizede kutatom, s egy nagyobb kéziratos munkámból az alábbiakban a téli ünnepkör szokásaihoz és hiedelmeihez közlök adatokat. Vizsgálataim során figyelemmel voltam a gazdasági társadalmi tényezőkre, jelen fejezetünk esetében az ünnepkör jellegéből következően főleg az érintett falvak lakosságának vallási tagozódására voltam tekintettel, amely a szokáshagyományra erősen rányomta bélyegét

5 és számos esetben egy falu közösségén belül is eltéréseket idézett elő a hagyományban. Természetesen a vallási tagozódásnak napjainkban a szokások tekintetében lényegében már élő, eleven hatóereje nincsen, mint ahogy ez az alábbiakból is kitűnik. i. Katalin nap (november 25). A Katalin napi hiedelmek legnagyobb része vízbe tett és kihajtó vagy kivirágzó ághoz kapcsolódik. A zöld ág általánosan ismert termékenységi szimbólum, az élet szimbóluma.

6 Reggel levágnak egy orgonaágat (Vésztő, Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat), esetleg meggyfa- vagy szilvafaágat (Vésztő, Körösladány) beviszik a szobába és vízbe teszik. Ha az ág karácsonyig kihajt, jó termés lesz abban az évben (Dévaványa, Vésztő), s szerencsét hoz az egész ház népére. (Szeghalom, Dévaványa, Füzesgyarmat.) Körösladányban a vízbe tett ágat szerelmi jóslásra is használták. Azt tartották, ha az ág kihajt vagy kivirágzik karácsonyig, az a lány, aki a vízbe tette, férjhez megy a következő évben. Ma már legtöbb helyen csak dísznek használják a Katalin napkor vízbe tett és kihajtott ágat. Katalin napjához időjóslás is kapcsolódott, amelyből a várható karácsonyi időt akarták megállapítani: Ha Katalin kopog, karácsony locsog; ha Katalin locsog, karácsony kopog - tartják a Körös menti falvakban. 501