Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: 1944 ősze, 1945 tele és tavasza Battonyán

Legelőször K. P.-t kellett kizárni a pártból. K. P. a pártszervezet alapító tagjai köze tartozott, s vezető szerepet játszott a pártban. Vezetőségi tag volt, jelöltünk a rendőrparancsnoki posztra, azonkívül a Nemzeti Bizottságban is képviselt bennünket. Nos, ez a K. P. eltitkolta a párt előtt nyilas múltját s ez csak úgy derült ki, hogy Orbán nyilas körzetvezető elhagyott lakásának iratai között egy fényképet találtak, amely Szálasit és a battonyai nyilas vezetőket ábrázolta. A fényképen ő is ott feszített nyilas egyenruhában, árpádsávos karszalaggal. Nem lehetett ingadozni a kizárással. Május közepén derült ki, hogy N. N., a Nemzeti Segély elnöke és a párt képviselője a Nemzeti Segélyben nagyobb mennyiségű élelmiszerrel nem tud elszámolni. A hiányt könnyű volt kimutatni, hiszen a behozott és az elszállított termények között komoly különbözet mutatkozott. A többi pártok képviselői - joggal - N. N.-t tettek felelőssé a történtekért, s elég nyílt célzásokat tettek arra, hogy N. N. a hiányzó terményt saját céljaira használta fel, magyarul elsikkasztotta. A pártvezetőség szigorú vizsgálatot rendelt el. Valóban hiány mutatkozott, tényleg N. N. volt ezért a felelős, bár fehéren-feketén nem lehetett kimutatni, hogy ellopta a terményt. A többi pártok vezetői árgus szemekkel figyeltek bennünket, hiszen N. N. már régen a begyükben volt. Nem szerették ezt a törtető, összevissza halandzsázó, más embereket lekezelő cipészmestert, s most kajánul mosolyogva várták, hogyan kerülünk ki a csávából. Az ügy világos volt, mint a nap, N. N.-t ki kellett zárni a pártból. Néhány nappal később letartóztatták. Kiderült, hogy a mellét gyakran döngető N. N.-nek nemcsak hogy semmi köze nem volt a munkásmozgalomhoz, ahogyan ő állította, hanem súlyos bűnök is terhelték lelkét. Kiderült, hogy az ügyészség vádiratot adott ki ellene, mert egyik bűntársával összejátszva, elcsalta egy bujkáló zsidó ember értékeit, majd feljelentést tett ellene a csendőrségen. Szerencsére az illető átvészelte a koncentrációs tábort és hazatért. Természetesen azonnal feljelentette N. N.-t és társát. A bíróság rövidesen megtartotta a tárgyalást és N. N.-t - hajói emlékszem másfél évi börtönre ítélte. Nem sokkal később ki kellett zárni a pártból L. J.-t, a Kommunista Párt delegáltját a községi elöljáróságban. L. J. világéletében becsületes parasztember volt, soha semmi nem tapadt a kezéhez, most mégis lopáson érték tetten. Mint községi esküdtre, a gazdasági ügyeket bízta rá a bíró. Tett-vett az udvaron, a színben, az istállóban, a pincében, s valahol a szalma alatt egy fél zsák ottfelejtett kovácsszénre bukkant. A kovácsszén nagy úr volt akkoriban, sehol nem lehetett kapni. A parasztoknak, ha szántanivetni akartak, szükségük volt a lovak megpatkolására, a ráf meghúzására, az ekevas élezésére. A kovácsok azonban csak azoktól vállaltak munkát, akik kovácsszenet is hoztak magukkal. Érthető, ha a parasztok mindegyike azon volt, hogy kovácsszenet szerezzen. L. J. nem tudott ellenállni a talált kincs kísértésének, s megkísérelte a szénnek a községháza udvaráról való kicsempészéset. Rajtavesztett. A pártvezetőség egyetlen pillanatig sem habozott. L. J.-t visszahívta a funkciójából és kizárta a pártból. Nemsokára ki kellett zárni a pártból T. F.-t, a községi munkaelosztót. T. F. néhány hétig rendesen ellátta a feladatát, igazságosan, közmegelégedésre osztotta be az embereket munkára. Akkor azonban előjött régi hibája, s inni kezdett. Durván, gorombán 481