Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Heszler József†: A népesség alakulása Battonyán a felszabadulás után

3. ábra: Battonya népességszámának alakulása (1960-1970.) s Makó után Csanád megye legnagyobb települése volt. Ennek köszönhető a még ma is meglevő, Makó és Szeged felé irányuló orientáció. Battonya - fenti funkciójának elvesztésével - elesett a járási székhelyet megillető fejlesztési és beruházási lehetőségektől. Nem elhanyagolható az a népességveszteség sem, me­lyet a község a fenti funkciójának megléte esetében mint szakember-gárdát fog­lalkoztatna. Hátrányt jelent a település számára, hogy szerepkörének megválto­zása után nem történt gondoskodás arról, hogy más területen fejlődjék tovább. A lakosság csökkenése az 1960-as években 2344 fő, tehát 10 év alatt Battonya lakosságának 20,1%-át vesztette el. Éppen ezért vizsgáljuk meg részletesen az 1960-as évek népességszámának alakulását. A Battonyára vonatkozó adatok a következők: 6 Év Népességszám Csökkenés 1960. 11 668 356 1961. 11 312 293 1962. 11 039 311 1963. 10 708 298 1964. 10 410 367 1965. 10 023 215 1966. 9 808 202 1967. 9 606 240 1968. 9 366 31 1969. 9 335 11 A fentieken kívül rendelkezésre állnak még az 1970. és 1972. évi adatok. Ezek szerint 1970-ben Battonya lakossága 9324 fő, míg 1972-ben a népesség­szám már 9000 alá esik: 8944 fő. A fenti adatok, valamint az ezek alapján ké­szült 3. ábra azt mutatja, hogy a csökkenés az 1960-as évek első felében a leg­47

Next

/
Thumbnails
Contents