Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Heszler József†: A népesség alakulása Battonyán a felszabadulás után

gye többi településére is elvégezzük, megállapítható, hogy a battonyai csökkenés százalékarányát csak néhány kisebb község - így Csárdaszállás, Tarhos, Űjszalonta, Pusztaottlaka, Kardoskút, Nagykopáncs, Bélmegyer, Kétsoporony, Kisdombegyház és Dombiratos - fogyási aránya múlta felül. A megye nagyközségeiben, sőt a közepes nagyságú községekben a battonyaihoz hasonló nagyarányú népességcsökkenés nem volt. Levonható a következtetés: a népesség csökkenése szempontjából Battonya a megye legsúlyosabban érintett nagyközsége. II. Mielőtt a népesség csökkenésének folyamatát tovább vizsgálnánk, mutassunk rá a fogyáshoz vezető okokra. Ezek az okok alapvetően gazdasági jellegűek. A világszerte erősödő úrbanizáció, és természetesen községünk periférikus fekvése is hozzájárult a népesség csökkenéséhez. Felvetődik a kérdés: mi a magyarázata annak, hogy a felszabadulást megelőző három évtizedben 12 500, esetenként 13000 főt meghaladó lakosság tudott megélni Battonyán. A magyarázat egyszerű. Ezekben az időszakokban is a község lakosságának túlnyomó többsége a mezőgazdaságból élt. A földművelő és az állattenyésztő munka nagyobb részét kézi munkával végezték el, nemcsak 5 a V ff ::

::

: m ' í 1 ::

: V C -í a b •:!:•:; feí (^rr^m ír-* >: 1 S: í V • 1 at I ISMM9M 1949-1960 1960-1970 19M-1970 2. ábra: A népességfogyás üteme 1941. és 1970. között: a) Békés megyében, b) a mezőkovácsházi járásban, c) Battonyán 45