Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - SZEMLE

Gondolatok az iskolák államosításáról két megyei kiadvány apropóján ELEK LÁSZLÓ Két kiadvány fekszik előttem. Az egyik Gácser József tanulmányát és a Békés megyei iskolák államosításának általa szelektált dokumentumait,

1 a másik dr. Lovász György rendszerező történeti vizsgálódását, díjnyertes pályaművét, továbbá három, az államosításban tevékeny részt vállaló pedagógus: Végb Mihály, Csete József és Balogh Gyula viszszaemlékezéseit tartalmazza. Ez utóbbi lírai bevezetőt is alkalmaz: Filade'M Mihály „Egy régi iskolába visszajárok" című versét.

2 Mindkét kiadvány az iskolák államosításának a 25. évfordulójára készült, az előtt tiszteleg. Az első a Kner, a második a gyulai Dürer Nyomda terméke. Bennünket, akik tanúi voltunk népünk e nagy győzelmének, amelyet sokan igen találóan „közoktatásunk földreformjá"nak neveztek, a két kötet érthetően komolyabb számvetésre, mélyebb meditálásra késztet. Arra, hogy ismételten éljük át az államosításért vívott harc egyegy felvillanó mozzanatát, és adjuk hozzá gondolatban ehhez a most publikált iratgyűjteményhez a mi magunk élményeit, a mi magunk dokumentumait olyan természetes közvetlenséggel, olyan tudatos realitásra törekvéssel, ahogyan ezt Csete József tette. Hadd legyen teljesebb és hitelesebb, hadd legyen méginkább a sajátunk. De túlmenve ezen a személyes vonatkozáson, arra is késztet mindkettő, hogy megemlékezzünk elődeink dicső harcairól, nemes erőfeszítéseiről, boldog bizakodásairól és csökött, elvetélt reményeiről. Lássuk világosan, hogyan jött a tegnapból, miért lett sürgető feladat, olyan örökség, amelyet nekünk kellett érvényre juttatnunk, győzelemre vinnünk. Ezzel a történetiséggel ugyanis érthető okokból nem, vagy csak aligalig foglalkozhattak a kötetek írói, holott éppen a távlat adott volna nagyobb súlyt a harcnak, az láttatta volna meg, milyen hatalmas vívmány is az államosított iskolák rendszere, amely meggyorsította a demokratikus közgondolkodás, az egy nyelven beszélés kiformálását, s biztosította a műveltségi szint felemelését és korszerűsítését, a „néppel azonosult kultúra" terjesztését. Hosszú és rögös volt a felekezeti iskolák államosításának évszázados útja. Nem kell szégyenkeznünk: több Békés megyei pedagógus tett hitet mellette, vállalva a felettes hatóság haragját és megvetését, sőt az esetleges elbocsátást is. Sorukat egy szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár, Petz Gyida nyitotta meg, aki 1848-ban az első egyetemes tanítógyűlésen tett felszólalásában többek között ezeket mondotta: „A felekezetie^ségnek a tanodára nézve való megszüntetése az első elv, melyből kiindulnunk kell, ha boldogulni akarunk". Ez volt minden valószínűség szerint az első olyan megyei megnyilatkozás, amely az iskolák államosítását sürgetve, országos jelentőségű fórumon hangzott el. A közóhajt fejezte ki: mindenütt visszhangra 436