Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez
o,40 simándi köbölt fizetett. Szénáson 30,5 boglya árpa 7,75 simándi köblöt adott. Egyébként ez a terméseredmény megegyezik Kerecsényi gyulai várkapitány 1565. évi jelentésével, mely szerint 4 boglya árpa ad 1 simándi köblöt szemül. 1559-ből területünkkel közvetlen szomszédos helységekben termett árpa holdankénti eredményeit ismerjük: 44 hold árpa fizetett 95 köböl szemet. Holdankénti termés tehát megközelíti az 5 simándi köblöt. A Bihar megyéhez tartozó helységekre nézve triturációs jegyzék nem maradt fenn. Így tényleges terméseredményekre nem is következtethetünk. A dézsmaszedők által a holdanként megállapított és szemül fizetett dézsmajárandóság mennyiségéből arra következtethetünk, hogy itt - ellentétben a gyulai uradalomhoz adózó békési részen levő jobbágygazdaságokkal - a feltételezett terméseredmény holdanként 5 simándi köböl volt, ami nagyjából meg is felel a valóságos terméseredményeknek. A Füzesgyarmattal, illetve Pázmánnyal szomszédos Nagyrábén 1601-ben a dézsmaasztag terméseredményéről a következőkben számol be a rábéi főbíró: Én Sólyom Péter rábéi főbíró adom tudtára mindenkinek az kiknek illik, hogy itt Rábén ez folyó való 1601 esztendőben Császár Ö Felsége dézsma asztagjában volt 92 egész kalangya búza. Tavasz 3, és fél kalangya. Elnyomtatva takaró részt és ebéd köblöt kitudva az itt való Rábéi kis köböllel hetven hét köböl és három véka; mely tészen kassai ötven öt köböl és három vékát. Az egér miatt peniglen felette nagy kár volt a búzában és az aki kevés tavasz az asztag tetejébe vót, abból semmi se lett. Az egerek miatt mind elveszett volt... in Rábé 29 decembris ano 1601 Sóliom Péter.'' A kalangyánkénti terméseredmény tehát 0,60 kassai köböl volt, ami ugyanannyi simándi köbölnek felel meg. 1 8 4. Állattenyésztés A területünk legnagyobb részét magábafoglaló Rétköz megyénk keleti részén feküdt, a Berettyó és a Sebes-Körös áradásai által járt területen. Ez volt a megye vízben leggazdagabb vidéke. Nagyrészt nádas mocsár és erdő borította. Gabonatermelés csak a hátasabb helyeken, az úgynevezett „laponyagokon" és szigeteken folyt. Ezen a vidéken a kiterjedt állattenyésztés mellett a gabonatermelésnek kisebb jelentősége volt. Hogy mégis a gabonatermeléssel foglalkoztunk előbb és terjedelmesebben, annak oka az, hogy az állattenyésztésre nézve - juhtenyésztés kivételével - igen kevés adattal rendelkezünk. A szarvasmarha-tenyésztés jelentőségét bizonyítja a bihari részen Balkány helység urbáriumában, hogy a török földesúr „Szűcs buliek basa" évenként 3 tehenet követelt adóba. A cséfányiak szolgáltatásai között is ott van a tehén. ,yerdi ötvös Budög basa" Szolnokon lakó török földesúr és Serjényi Mihály az egyik magyar földesúr 1-1 vágó tehenet követeltek tőlük. A lótenyésztés is jelentős mértékű lehetett, mert Cséfányban az összeírást végző Bálint deák „egy lovat vött el a ménesbe". Sertéstenyésztésre utal a balkányiak adójában, hogy Serényinek évente egy szalonnát adtak. 1 9 A juhtenyésztésre nézve már számszerű adatokkal is rendelkezünk mind a bihari, mind a békési helységekre vonatkozóan. A Bihar megyéhez tartozó 15 községünk juhtenyésztése már a XVI. század második felének első évtizedeiben jelentős volt. 410
