Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez

Erről tanúskodnak az 1567-től kezdve fennmaradt báránydézsma hátralékot kimutató jegyzékek. (Restantiae Agnornm cLecimalium Districtus Reett-kheöz.) 1573-ban Pázmányban két juhosgazda maradt adós a báránytizeddel. Ketten hat báránnyal tartoztak, ami 67-68 darab évi bárányszaporulatot hozó 120-125 darabból álló juhállomány meglételét tételezi fel. 1574-ben Körösladányban 5 juhosgazdának 12 bárány volt a hátraléka, ami 243-250 darabból álló juhállományra enged következtetni. Gazdaságonként tehát 50 darab juh tartásával számolhatunk. Az első teljesebb - helységeink nagy részét magába foglaló báránydézsmajegyzék 1590-ből való. Eszerint a juhállomány ebben az évben a következő volt. Helység Összes családfők 1588-ban Juhosgazdák 1590-ben Dézsmabárányok száma Évi szaporulat Feltételezett juhállomány darab Pázmány 13 4 (30%) 16 180 404 Nagyharang 6 2 (30%) 3 34 95 Simasziget 9 4 (48%) 4 45 126 Károly 13 6 (50%) 20 225 630 Gyarmat 33 10 (32%) 75 844 2363 Szeghalom 29 6 (21%) 26 293 848 Ecseg 16 4 (25%) 10 n'3 353 Körösladány 31 14 (45%) 39 439 1229 Torda 3 1 (33%) 2 23 65 Bala 11 5 (45%) 7 79 221 Balkány 6 6 (100%) 18 203 385 Cséfány 14 4 (29%) 10 113 353 Ványa 128 23 (18%) 54 608 1702 Az 1559-ben felvett dézsmajegyzékben az egész rétközi járásból csupán Ványán, Gyarmaton, Ecsegen és Bálán találtak némi juhállományt. T , ,,, Dézsma- VáltóHelység * , bárányok bárányok Juhállomány száma száma Ványa 12 48 20 1568 Gyarmat 1 4 3 129 Bala 4 25 12 527 Ecseg 1 3 3 104 A tízen felüli bárányokat nem dézsmálták természetben, hanem ezek után az úgynevezett „váltóbárányok után" bárányonként 1 dénárt fizettek. A dézsmajegyzék összesítéséből kitűnik, hogy ebben az évben bizonyára arra való tekintettel, hogy az 1598. évi pusztítás nagyon megritkította a juhállományt is - nem természetben szolgáltatták be a báránydézsmát, hanem dézsmabárányonként 50 dénárt fizettek pénzül^ A juhtenyésztés vidékünkön részben külön foglalkozási ág volt, részben a nagyobb igaerővel és így nagyobb termelőerővel rendelkező jobbágygazdaságok foglalkoztak a gabonatermelés mellett juhtenyésztéssel is. Előfordul azonban az is, hogy 411