Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez

járás területén a XVI. század második felében - közelebbről az 1563-1588 közötti időben - 3ÍÍ0-3500 főben állapíthatjuk meg a népességszámot a gabonadézsmajegyzékek alapján,

1

0 3. Gabonatermelés A szeghalmi járás területén a mezőgazdasági termelés fontosabb ága a földművelés volt. Az adatok jelenleg ismert összegezéséből az állattartás csak kiegészítő jellegűnek látszik. Elsősorban búzát termeltek. E mellett szinte jelentéktelennek tűnik árpa és rozs termelésük. Mezőgazdasági tevékenységük módjára és eredményeire vonatkozó forrásaink igen szegényesek. Vizsgált időszakunkban Békés megyéhez tartozó 7 helységre nézve csupán 1560-1563 közötti időszakból vannak részletesebb adataink. A Bihar megyei 15 helységre 1587. és 1588. évekre, illetve Dévaványára nézve 1599-re vonatkozóan rendelkezünk adatokkal. Forrásaink adta lehetőség szerint tehát e két időmetszetben vizsgáljuk meg a területünkön létező jobbágygazdaságok helyzetét. A Békés megyei részhez tartozó községek közül Méhes, Mágor, Németi, Vésztő határába olvadtak, Környe a szeghalmi, Sima egy része a dévaványai határ része lett. A felsorolt helységek területén a gabona betakarításának módját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1561-ben a simaiak kivételével minden helységben sarlóval aratták, kévébe kötötték a gabonát. Ezt onnan tudjuk, hogy a dézsmajegyzékben gelimaban (= kalangya) és rnanipidos-ban (= kéve) számolták el a termést. Csupán Sima helységben kaszálták az összes kenyérgabonát ebben az évben kaszával, mert dézsmájukat holdanként szemül számolták el. Igen kis mennyiségű rozsot termeltek, de azt is kaszával takarták. Az árpa betakarítását is kaszával végezték. 1562-ben némileg változott a helyzet, bár ekkor is túlsúlyban volt a sarlóval való aratás, de Sima mellett - ahol újra minden gabonát kaszáltak - Környén és Mágoron is a sarló mellett a kaszát is használták a gabona betakarításánál. Érdekes, hogy ebben az évben egyetlen helyen, Vésztőn termeltek árpát, és azt is sarlóval aratták, mert a dézsmások elszámolásában V2 kalangya és 7 kéve árpamennyiség volt elszámolva. 1563-ban Sima kivételével - ahol minden gabonát kaszával takarítottak be - túlnyomó többségét a gabonának sarlóval aratták. Azonban Méhesen, Környén, Mágoron és Németiben a betakarításnál a kaszát is használták. Az árpa betakarítása viszont minden helységben kaszával történt, de Mágoron az árpavetés egy részét sarlóval aratták és kévébe kötötték. A betakarításnál használt eszközökre és a betakarítás módjára nézve a túloldali táblázat igazít el.

1

1 A kimutatás alapján nyilvánvaló, hogy a tárgyalt időpontban területünkön a sarlóval való aratás volt túlsúlyban, a kaszával való takarással szemben. A holdakra átszámított vetésterületeken egészen jelentéktelen az a terület, amelyen kaszával takarították be a búzát. Egyetlen kivétel Sima, ahol mind a három évben kaszával takartak. Itt azonban - mind a három évben - valamilyen ismeretlen csapás miatt, vagy azért, mert lakosai nem mind voltak dézsmakötelesek - elenyészően csekély a vetésterület. 1560-ban pedig azt a bejegyzést olvassuk, hogy Simán egyáltalán nincs búzavetés. Valószínű azonban, hogy a jelentéktelen vetésterület nem csupán a mostoha időjárással magyarázható, hanem azzal, hogy az ott élők nem úrbéres telkeken, hanem nemesi területeken gazdálkodtak és ezért nem adtak dézsmát. Lehe405