Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)
gozót például azzal tüntetnék ki, hogy egy műsorszámot adnak neki. Ugyanezt a formát meg lehetne csinálni a cséplés, begyűjtés és tarlóhántási munkáknál, azzal az eltéréssel, hogy a begyűjtési munkáknál a begyűjtés helyein adnák a műsort napjában többször, ami kb. egybeesik a cséplési munkákkal, mivel ezzel a jelszóval dolgozunk, hogy a cséplőgéptől egyenesen a raktárba kell szállítsuk a gabonát, tehát a brigádoknak ilyen irányú műsort kell adni. Csasztuskákat, helyesebben rigmusokat kell énekelniök, ahol az élenjáró dolgozókat énekelnék ki. A brigádoknak le kell leplezni a kulákokat, az ellenség munkáját a begyűjtéssel kapcsolatban. Esetleges szempontok a megyék részéről. 2. A meglevő kultúrotthonaink művészeti csoportjait (ének, tánc, színjátszó, zene, báb) szakkörökké szervezzük át, szakáganként. Van 32 falusi kultúrotthonunk és 5 üzemi kultúrotthonunk, ami már fel van avatva és többé kevésbé az élet is beindult. A fenti 37 kultúrotthonban a következő szakköröket fogjuk létrehozni záros határidőn belül: Színjátszó csoportból 32 szakkört szeptember 20-ra. Énekkarból 2 5 szakkört szeptember 30-ra. Tánccsoportból 17 szakkört október 15-re. Zenekarból 2 szakkört október 20-ra. Bábcsoportból 3 szakkört október 20-ra. Amennyiben a fenti szempontokhoz a többi népművelési osztályoknak hozzáfűznivalójuk van, úgy azt tegyék meg az osztályunk felé. A kiértékelés 1951. november i-én, addig minden megye elkészíti számszerűleg konkrét adatokkal a jelentést, amelyet megküldenek a Népművelési Minisztérium Kultúrotthon Osztályához. A versenykihívás elfogadását július 15-ig a Békés megyei Osztályunkhoz és a Népművelési Minisztérium Kultúrotthon Osztályának küldik meg a megyék." 1 0 A versenykihívást követően a kultúragitációs brigádok Békés megyében igen jelentős munkát végeztek, ami egyben a kultúrotthon igazgatók és a csoportok számára is jelentős megterhelést jelentett, mivel a napi munka végzése után, illetve szabad időben kellett a csoportoknak teljesítenük a feladatokat, közben aktuális rigmusokat szerkeszteni, megtanulni, gyakorolni stb. A kultúrotthon igazgatók döntő többségének a délelőtti foglalkozása akkoriban rendszerint a rigmusírás volt. A kulturális versenyek és a kultúragitációs lehetőségek ellenére 1954-től hanyatlás jelei mutatkoznak a műkedvelő művészeti munkában. A tánccsoportok munkája egyhangúvá válik, műsoraikat nem tudják megújítani. Nincs megfelelő számú szakember a csoportok irányítására, vezetésére; főleg a koreográfusok hiányoznak. Ugyanakkor komoly problémát jelent a népi 36