Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)
tánccsoportok zenei kísérete is. Korábban még jelentős sikereket lehetett elérni egy harmonikás zenei kíséretével, vagy 1-2 szál népi zenésszel. Az ország és a megye lakosságának az igényei állandóan nőttek. A Magyar Állami Népi Együttes, a SZOT Művészegyüttes, a Honvéd Központi Művészegyüttes stb. létrejöttével és működésével, szerepléseikkel méginkább feljebb emelték a közönség színvonalasabb népitánckultúra iránti igényét. A népitánccsoportok mellett a színjátszók műsorpolitikája jelenti a legnagyobb gondot a fenntartók és az irányítók számára. A megyei, járási népművelési szervek és a járási művelődési otthonok módszertani támogatása és segítsége, tanácsadása ellenére jelentős volt azoknak a színjátszó csoportoknak a száma, amelyek erejüket meghaladó nagyoperetteket, népszínműveket, s egyéb semmitmondó, a polgári világ problémáit népszerűsítő darabokat tűztek műsorukra. Természetesen ezeket a darabokat nem a színjátszók kívánták minden áron bemutatni, hanem a csoportok régimódi vezetői, akik rendszerint a Horthy-időszakban rendeztek darabokat, vagy valamelyik vándorszínházunknak voltak a tagjai valamikor és emlékeztek még ezekre a nagy kasszasikerű darabokra (Vereshajú lány, Fittyfiritty, Luxemburg grófja, Csókos huszárok stb.) Köztudott, hogy a művelődési otthonok saját rendezvényeikből tartották fenn magukat, tehát nem volt közömbös számukra, hogy színjátszó csoportjaik milyen színdarabot tanulnak be. A színjátszó csoportok sikeres darabjaikkal rendszeresen tájoltak a megye, a járás területén. A Békés megyei Jókai Színház 1954-től működik, műsorpolitikájára hosszú ideig a könnyebb szórakozást nyújtó színdarabok és operettek bemutatása volt a jellemző. Vagyis e műsorpolitikában is fellelhetőek voltak a színjátszó csoportoknál meglevő hiányosságok. A nagyfokú operettláz - amely lényegében a fővárosból indult el hódító útjára 1954-ben -, Békés megyét sem kerülte el. „Színjátszó csoportunk vendégszereplésre készül - írják az Eleki Kultúrotthon vezetőjének - a Luxemburg grófja című nagyoperettel. Színjátszóink már voltak Eleken, s igen kedvelték az ottani közönséget, ezért gondoltunk egy előadás megtartására. A darab Medgyesegyházán háromszor ment nagy sikerrel. 3 órás, 26 szereplője van, azok nagy része pedagógus. Zenénk van. . . . Milyen a terem, színpad, lenne-e teltház, mert a darab nagyon költséges. Melyik nap felelne meg inkább. Mi február 20-án szeretnénk menni, vagy 27-28-án. Ha ajánlatunk megfelel, úgy érintkezésbe lépünk a járási, illetve megyei népművelési osztállyal. Sürgősen kérünk választ, hogy a többi község dátumát beoszthassuk. Medgyesegyháza, 1954. január 29. Karsai Mihályné s. k. ált. iskolai tanító" 1 1 A medgyesegyházi színjátszók a következő évben már Seribe: Egy pohár víz című 3 felvonásos vígjátékát mutatták be igen színvonalas előadásban. Halmágyi László, a színjátszó csoport vezetője, a környező községek igazgatóit is meghívta a bemutatóra: 37
