Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)

hogy a napi politikai feladatok végzéséhez nyújtsanak direkt módon és formákban segítséget. Mivel a kultúra szoros kapcsolatban volt a politikával, így az 50-es években a szocializmus építése során elkövetett hibák és torzulások a kulturális tömegmunkában is jelentkeztek. Lényegében nem is az volt a probléma, hogy agitációs műkedvelő művészeti csoportok alakultak és tevékenykedtek, hanem az, hogy azok szerepét, jelentőségét eltúlozták. Nem a színvonalas művészeti tevékenységre törekedtek, hanem a nagy számok bűvöletébe estek a népművelési munka irányítói és sokszor maguk a műkedvelő művészeti csoportok is. Úgy vélték, hogy munkájuk eredménye - éppen úgy, mint a termelés folyamatában - azonnal érezhető, látható. Azonnali eredményt, jóformán azonnali tudatátalakítást vártak a kulturális munkától. A Békés megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya 1951. június 23-án országos versenykihívást tett közzé a kulturális agitációval kapcsolatban. A versenykihívás szövege a következő volt: „Amióta pártunk már a II. kongresszus előtt, de különösen a kongresszuson és azóta is olyan nyomatékkal mutatott rá a kultúrmunka jelentőségére, a kultúrforradalom feladataira és fontosságára, aligha szükséges, bővebben beszéljünk arról, hogy a kultúrmunkánk alá van rendelve pártunk és népünk nagy célkitűzéseinek, a szocializmus építésének. Feltétlenül idéznünk kell Révai elvtársnak a márciusi népművelési értekezleten mondott beszédéből a következőket: »most rajtunk áll, hogy éljünk azzal az alkalommal, melyet a pártkongresszus nyújtott és bebizonyítsuk mindennapi gyakorlati munkánkban, hogy a kulturális munka a szó legtágabb értelmében valóban hasznot hoz az ország szocialista átalakításában.« Hazánkban jelenleg a soronlevő egyik legdöntőbb feladat a begyűjtés minél sikeresebb végrehajtása. Egész kultúrmunkánkat ennek szolgálatába kell tehát elsősorban állítanunk a legközelebbi időkben. A kultúrmunkánk területén az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tavaszi, nyári hónapokban a kultúrmunka fejlődése visszaesik, sőt helyenként teljesen megszűnik. Az ellenség hangját kell keresnünk akkor, amikor azt hangoztatják, hogy falun a nyári munkák alatt nem lehet a kultúrmunkát fejleszteni a nyári mezőgazdasági munkák miatt. Ennek a visszaesésnek a megakadályozására és megszűntetésére a Békés megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya az alábbi felhívással fordul a többi megyei tanács népművelési osztályaihoz. A versenyfelhívás szempontjai a következők: i.A nyári mezőgazdasági munkák (aratás, cséplés, begyűjtés, tarlóhántási munkák) segítésére a már meglevő kultúrcsoportokat felosszuk brigádokra és ezeket a brigádokat fogjuk ütemterv szerint szerepeltetni. A meglevő 390 kultúrcsoportunkat felosszuk kb. 800 brigádra és ezeket a brigádokat fogjuk a tsz, tszcs-kben és állami gazdaságokban szerepeltetni aratás, cséplés, begyűjtés és tarlóhántási munkák alatt. A fenti 800 brigád minden soronlevő munkák alatt legalább kétszer fog szerepelni, 1951. október i-ig. A szereplés időpontjai úgy változnak, hogy az aratás megkezdésekor szerepelne először egy helyen a brigád, majd a befejezéséhez közeledve az aratásnak másodszorra másik brigád adna műsort, ahol azután az élenjáró dol35