Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

b) A vonzáscentrumok népességének alakulása 1949 után A II. szakaszban az ismert gazdasági változások hatására a népesség tömörülésének legnagyobb hajtóereje az ipar lett. A koncentráció bázisaivá mint legiparosodottabb települések a városok váltak. A községek így elvesztették a növekedésben meglevő eddigi vezető szerepüket, döntő többségükben a lakosság csökkenése tapasztalható. Az tehát, hogy a vizsgált centrumok növekedési üteme (3.8%) a településhálózat-fejlesztési koncepcióban kijelölt központokénak a felét sem éri el, annak tulajdonítható, hogy ebben a kategóriában a csökkenő népességgel rendelkező községek jóval magasabb számban vannak jelen. A központi funkciókkal rendelkező települések csoportjai közül a II. A) és a II. B) időszakban is már csak ennek mutatója maradt el hazánk átlagától. (2. táblázat.) A megye lakosságának így is egyre nagyobb hányada lakik ezekben a településekben. (3. táblázat.) Ennek oka a városok dinamikus fejlődése, s az, hogy a csökkenő népességgel rendelkező centrumok többségében jóval mérsékeltebb a fogyás, mint a megye többi községében. 3. 1. 5. A városhármas népességszámának alakulása E települések átlagos növekedése az elmúlt 100 év folyamán túllépte ugyan a megye átlagát, de az Alföldét nem érte el, az országostól pedig messze elmaradt. A megye lakosságához viszonyítva is mindössze 0,8%-kal laktak többen itt 1970-ben, mint 100 évvel korábban. Mindössze három település együtteséről van szó, melyeknek ma már mindegyike városi ranggal rendelkezik. Az egyes időszakban mégis nagyon differenciáltan fejlődtek gazdasági jellegüknek, funkcióiknak megfelelően. a) A Városhármas növekedése iSyo-től 1949-ig A felszabadulás előtt a megye mezőgazdasági jellege nem biztosított a városok számára intenzív fejlődést. A Városhármas növekedési rátája ekkor mindössze 38,4%, több mint 25%-kal elmaradt a megye átlagától s annak lakosságából való részesedése is 22,2%-ról 18,6%-ra csökkent. A legintenzívebben fejlődő Békéscsaba is csak 51. a megye 78 településének növekedési rangsorában, Gyula és Békés pedig csak a 66., illetve 70. helyet foglalta el. Az I. A. időszakban a Városhármas növekedési üteme messze elmaradt a többi vizsgált településcsoport átlagától, sőt ezek mutatóinak többnyire a felét sem érte el. A következő szakaszban azonban növekedési üteme már túllépi még a megyei átlagot is, s csupán az alföldi és az országos értékektől marad el. (2. táblázat.) A két világháború közti időszakban e három város lakossága mindössze i%-kal lett több, a megye lakosságából való részesedése pedig 1,3%-kal kevesebb. b) A Városhármas növekedése a II. szakaszban ! A világháború után a Városhármas egészében véve dinamikus fejlődésnek indult. Országos városi átlagot megközelítő növekedési üteme (17,3) Békéscsaba magas (31,7%), Gyula a megye városi átlaga körüli (12,2%) népességnövekedésének, és Békés jelentős - tendenciájában egyre inkább érvényesülő népességcsökkenésének eredménye. 291