Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

A Városhármas már a II. A) időszakban is dinamikusabb fejlődésen ment keresztül hazánk átlagánál. A megye lakosságából 1960-ra 2,0%-kal többen laktak itt, mint egy évtizeddel korábban. A vizsgált időszak utolsó tíz évében számított növekedés aránya csaknem duplája már az országos átlagnak, 1970-re pedig ezekben a városokban lakik a megye népességének csaknem egynegyed része. 3.2 .A népességszám relatív növekedésének üteme az egyes településcsoportokban Az előzőekben, amikor megvizsgáltuk az egyes településcsoportok népességszámának változási ütemét, tulajdonképpen egy konkrét településegyüttesen, vagy településen belül néztük, hogy a lakosság adott időpontra milyen mértékben változott az azt megelőző időponthoz képest. Az összehasonlítást az egyes településkategóriák között már mi végeztük az arányszámok viszonyításával, mérlegelésével. Az-—^—-r~ képlet segítségével azonban - ahol: ni • N

2 Ni : egy adott terület lakóinak száma a vizsgált szakasz kezdetén, N

2: az adott terület népességszáma a vizsgált időszak végén, n|: egy részterület népessége az időszak kezdetén, n

2: egy részterület népessége az időszak végén, - olyan mutatószámot nyerünk, mely már tartalmazza az egyes településcsoportok változási ütemének összehasonlítását is. Ezt a számítást a megye és az egyes településcsoportok között elvégezve és a mutatószámokat grafikusan ábrázolva olyan vonalakat kapunk, melyek az illető településcsoportok és a megye összehasonlítását adják a népességnövekedés ütemének relációjában (Tóth J. 1973). A 2. ábra mutatja az egyes településcsoportok népességnövekedési ütemének néhány fontosabb vonását. a) Ha a grafikon az y = 1 egyenes fölött halad, az illető településcsoport lakosságának növekedési aránya a megyei átlagnál magasabb, ha alatta, akkor az átlagnál alacsonyabb. Első esetben a népességnek ezen a területen történő relatív koncentrálódásáról, utóbbiban pedig relatív dekoncentrálódásáról beszélhetünk. b) A módszerben továbblépve összevetve az egyes grafikonok megfelelő szakaszainak m meredekségét, az is látható, hogy az adott településcsoportok közül a népesség relatív koncentrálódása (ill. dekoncentrálódása) melyikben a leggyorsabb ütemű: mindig abban, amelyben az adott időintervallumba eső szakasza a legnagyobb meredekségű. Ha m > o, a népesség relatív koncentráltságának mértéke növekszik, ha m < o, csökken, ha m = o, akkor nem változik. 292