Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

pességcsökkenése jóval alacsonyabb a megye többi községének átlagánál. Pozitív változásnak kell tekintenünk azt a tényt, hogy az utolsó évtizedben e központi települések 3,1%-os növekedési üteme már erősen megközelítette hazánk átlagát, amitől a II. A) időszakban még 3,4%-kal elmaradt. A jövőben kívánatos még dinamikusabb fejlődésük elsősorban jelentős ipartelepítéssel érhető el. 3. táblázat: A~ egyes településcsoportok részesedésének alakulása a megye lakosságából Terület Egység 1870. 1890. 1920. 1949. 1960. 1970. Városok fő % 101642 35,7 117967 33,1 137770 31.6 137573 29,1 147394 31.5 155853 34.9 Fejlesztendő központok fő % 131125 46,0 152691 42,8 177434 40,6 177499 37.6 185985 39,7 191722 42,9 Vonzási centrumok tő % 161219 56,6 192822 54,0 225539 51,7 231133 49,0 236211 50.4 239789 53,7 Városhármas fő % 63361 22,2 69868 19,6 86873 19,9 87675 18,6 96321 20.6 102861 23.0 3. 1.4. A népesség változása a megye legjelentősebb vonzási centrumaiban Az egész időszak átlagát tekintve e centrumok növekedésének mértéke a városok és a településhálózat-fejlesztési koncepcióban kijelölt központok értékei között található - jóval a megyei átlag alatt. A megye lakosságából való részesedésük így 1970-ben 2,9%-kal alacsonyabb volt, mint 100 évvel korábban. A fő tendencia tehát hasonló az előzőekben vizsgált településcsoportokéval. Ez annak köszönhető, hogy az itt szereplő városok szintén jelentős meghatározói a növekedés ütemének. Ez a hatásuk azonban már jóval kisebb mint azt az előző fejezetben (3. 1. 2.) vizsgált központok esetében láttuk, mivel e centrumok a központi szerepkörű települések legbővebb csoportját alkotják. a) A városcentrumok növekedése ic)4g-ig Jóllehet a centrumok növekedési üteme alig haladta meg az országos átlagot és a megyéből való részesedési aránya is 7,0° o-kal csökkent - az I. szakaszban a központi funkciókkal rendelkező települések csoportjai közül ez ment keresztül a legdinamikusabb fejlődésen. (2. táblázat.) A felszabadulás előtti időszakban legjelentősebb településfejlesztő erővel a mezőgazdaság rendelkezett. E települések többsége pedig a mezőgazdasági termelés területeinek sokkal intenzívebb része volt, mint a városok, melyekben még a világháborús pusztítások is jobban hozzájárultak az alacsony mutató kialakulásához. Ez különösen jó bizonyítéka lehet a vizsgált centrumok fejlődésének, ha figyelembe vesszük a többi község - melyekre az elmondottak még inkább érvényesek - csaknem kétszeres növekedését a kezdeti állapothoz képest. A centrumok népességének alakulását az itt vázolt jellegzetességek jellemzik az I. A), I. B) és az I. C) szakaszokban egyaránt. Növekedési ütemük tehát - bár a többi község, így a megye át'agától is messze elmaradt - mindenkor az előzőekben vizsgált központi szerepkörű települések csoportjainak mutatói fölött található. 290