Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

24-én a Baloldali Blokk úgy határozott, a legrcakciósabb kisgazda vezetők eltávolítását követeli a szarvasi kisgazda pártszervezetből. - Ezekben az ügyekben végül Keresztes Mihály főispán és Rácz Lajos gyomai kisgazda képviselő jelenlétében kompromisszumos megoldás született. Ugyanígy a tisztviselők szelektálása ügyében is. A helyi politikai mozgás irányát a központi erőmérkőzés döntötte el. A Baloldali Blokk márciusban kikényszerítette a legjobboldalibb képviselők kizárását a kisgazdapártból. Ezek Sulyok Dezső vezetésével megalakították a Magyar Szabadság Pártot. Ez a helyzet bizonytalanná tette a kisgazdapártot, mert az a veszély fenyegette, hogy a létszámfölényét biztosító jobboldal más párt köré tömörül. így a kisgazdapárti hegemónia, amelyre a párt vezetése törekedett, nemcsak balról, hanem jobbról is veszélybe került. Ezért a kisgazdák balra megmerevedtek, sőt ellentámadásba mentek át. A baloldali pártoktól a választási eredményekre hivatkozva a vidéki hatalmi posztokon (főispánok, alispánok, megyei rendőrfőkapitányok stb.) paritást követeltek. A minisztériumokban is további vezető posztokra tartottak igényt. Mindezeken kívül követelték a törvényhatósági választások megtartását. Arra számítottak, hogy a stabilizálás, a békekötés gondjai közepette a baloldal engedékenyebb lesz. A Baloldali Blokk válasza a blokk 1946. május 26-i kaposvári nagygyűlése volt, amelyen azt is bejelentették, hogy a blokk végrehajtó bizottsága ezután állandó szervként fog működni. A megszilárdult baloldali egységfront a kisgazdapárti követeléseket visszautasította, de kompromisszumra hajlott két kérdésben: Helyeselte a korrupció elleni harcot és elvben - megfelelő előkészítés után — egyetértett az önkormányzati választások megtartásával. Újból követelték, hogy a kisgazdapárt lépjen fel a reakciós képviselők ellen. A vita több tárgyalás után kompromisszummal zárult, amire a béketárgyalásokra induló kormánydelegáció nyugati útja szorította a koalíció tagjait. A tárgyalásokat július 8-án folytatták. Végül megállapodtak több klerikális ifjúsági szervezet feloszlatásában (KALOT, Emericana, Cserkész-Szövetség stb.), a Független Ifjúsági Szövetség jobboldali vezetőinek leváltásában, Pfeiffer államtitkár, valamint Andrássy, Vidovits és Zeőke főispánok eltávolításában. Egyetértettek Fillér László, Gyulai László és B. Rácz István kisgazdapárti képviselők bíróság elé állításában. További tisztogatásra azonban a kisgazdapárt csak követelései teljesítése esetén volt hajlandó. Ezek legfontosabbika volt az önkormányzati választások megtartása szeptemberben. Erdei Ferenc ekkor azt javasolta, hogy választás csak a közigazgatási reform után legyen. Végül a kisgazdapárt megígérte, hogy 50 képviselő ellen fegyelmi vizsgálatot indít és lemondott az önkormányzati választások szeptemberi megtartására irányuló követeléséről. De a vita most sem dőlt el, sőt a kisgazdapárt eljárást indított néhány, a párt balszárnyán álló képviselő ellen és támadást indított a kommunista belügyminiszter ellen a vallásos ifjúsági egyesületek feloszlatásával kapcsolatban. Mindezek miatt a Baloldali Blokk októberben ellentámadásba ment át, felvetette a nemzetgyűlés feloszlatását és új választások kiírását, ami a párt parlamenti többségét, egyetlen hivatkozási bázisát fenyegette. Ilyen körülmények között jelentős politikai esemény volt a NPP november 2-3-i nagyválasztmányi ülése, amelynek fő mérlege, hogy nem sikerült Kovács Imre jobboldali akciója: a parasztpárt kiugratása a Baloldali Blokkból. - Ugyanakkor a kisgazdák úgy voltak hajlandók 60-70 képviselőjüket kizárni a pártból, ha a megmaradt részből és a paraszt23