Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

beszélek választási gyűlésen. Október 28-án Szarvason van választási nagygyűlés, amelyen Hegyesi János, S. Szabó Ferenc és én beszélünk. Pártunk komolyan veszi, hogy a jelöltek álljanak a nép elé. Október 30-án a kisgazdák tartottak nagygyűlést. Vásári József földművelésügyi államtitkár és Futó József a szónokok. Beszédeik tele vannak demogógiával. Akkor még azt hittük, hogy a hazugságok, ferdítések olyan átlátszóak, hogy úgysem lesz hatásuk. De lett. November i-én a kommunisták nagygyűlésén Gyuska János megyei titkár beszélt. Keményen és világosan megfelelt Vásárinak, de nem hallották azok, akikhez Vásári beszélt, mert a kisgazdák taktikája az volt, hogy híveik ne menjenek más pártok gyűléseire. Egyébként én ezeken a gyűléseken kívül is mindennap a tanyákat jártam. A Hosszúsori olvasókörben, Kákán, Ószőllőben, a Kurtasoron, Rózsáson. Mivel ezek jó távol vannak Szarvastól, általában éjfél felé, vagy még később vetődtem csak haza, másnap pedig tanítanom kellett és igazgatnom az iskolát és a tangazdaságot. Nagy roham volt ez és bizony kevés idő maradt a családnak. De hiába mondtuk a mi igazságainkat. A választást nem is a gyűlések döntötték el, hanem a kisgazdapárt kortesei által terjesztett hazugságok, ijesztések. Azt gondoltuk, hogy olyan hazugságoknak, hogy pl. nekem 60 kat. hold földem van, semmi hitelük nem lesz. Vagy olyannak, hogy aki a kommunistákra, parasztpártra szavaz, az ezzel bejelentkezett a kolhozba. De ezek a hazugságok hitelre találtak. A választás kudarc volt számunkra Szarvason is és méginkább az országban. A kisgazdapártba tömörült reakció ügyes embereinek sikerült a népet félrevezetni. Nem a mi igazságunknak, hanem az ő hazugságuknak hittek. Országosan 57°/o-ot kaptak a kisgazdák, 17,4%-ot ä SZDP, 17%-ot a MKP és mindössze 6,8%-ot a parasztpárt. Országosan 23 képviselője lett a pártnak, a megyében a várt 4 helyett 1. A kisgazdapártnak 265 képviselője volt, a kommunista pártnak 70, a szociáldemokratáknak 69. A koalíció baloldali pártjai együttesen is csak 162 mandátummal rendelkeztek. 3. A diáksztrájk A következő két évben a magyar politikai életet az az ellentmondás jellemezte, ami a parlamenti erőviszonyok és az országban tényleg fennálló hatalmi helyzet között volt. A baloldali pártok elhatározták, hogy nem engednek a kisgazdapártba tömörült reakciónak. Ugyanekkor a reakció elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon ellenfeleivel, a hatalmi helyzetet is a maga javára fordítsa és megakassza a társadalmi előrehaladást. Helyileg, kicsiben ez azt jelentette, hogy rögtön a választás után megindult ellenem az aknamunka több vonalon. A pedagógus szakszervezet elnöksége már november 7-én beadvánnyal fordult a választmányhoz, amelyben javasolják Kachelmann Curt visszahelyezését az igazgatói posztra. Csaknem ezzel egyidejűleg a kisgazdapárti Enyedi Antal tanár, aki Bikazugban a tangazdaságban teljesített szolgálatot, megbeszélte a december utolsó hetében szolgálatot teljesítőkkel, hogy miképpen fogják a többi tanulókat rábírni, hogy december x-én önhatalmúlag hagyják abba a tanulást és menjenek haza. Az ürügy az volt, hogy rossz a koszt és egyébként is haza kell menni téli ruhákért. 20