Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

- De december 4-én a tanári értekezleten Enyedi fellépéséből kiderült, hogy az igazi ok az én személyem. A választások után a tanulóifjúság mellén egyszerre kivirultak a kisgazdapárt jelvényei. A Független Ifjúsági Szövetség, a kisgazdapárt ifjúsági szervezete tagjai, a helyi kisgazdapárti vezetőséggel összefogva szervezték ezt a fellépést a baloldali igazgató ellen. Megeskették a tanulókat „úri becsületszavukra", hogy addig nem jönnek vissza, míg az iskola levelein az én aláírásom van. A szarvasi diáksztrájk nemcsak Szarvason, hanem az egész országban nagy felháborodást keltett. Mindenki előtt világos volt, hogy ez a reakció nyílt támadása a baloldal ellen. A kommunista, szociáldemokrata és a parasztpárti szarvasi pártszervezetek vezetősége közös beadványt küldött a földművelésügyi-, vallásés közoktatásügyi- és a belügyminiszterhez, amelyben szigorú kivizsgálást és a vétkesek megbüntetését követelték. December 11-én a szarvasiak többezres nagy tömegtüntetésben követelték a rend helyreállítását az iskolában és hangoztatták, hogy mellettem vannak. A Szabad Nép és a Szabad Szó a lényegének megfelelően úgy elemezték a diáksztrájkot, mint a reakció vakmerő kísérletét egy baloldali vezető eltávolítására. Valószínűleg a diáksztrájk egyik ellensúlyaként december 29-én megérkezett a minisztériumból a végleges igazgatói kinevezésem. Azonban a diáksztrájk körülményeinek hivatalos kivizsgálása, amit a három párt követelt, egyre késett, sőt a kisgazdák áthelyezésem hírét terjesztették. Lászlófi István, a kisgazdák titkára, kijelentette: „Bencsiket elintéztük, most majd a többiek jönnek". Végre január 14-én megérkezett az FM-ből a vizsgáló bizottság: Nádújfalvi József miniszteri osztálytanácsos, Füzeséry Andor miniszteri titkár és Tóth Tibor szakoktatási igazgató. Tíz napig tartott a vizsgálat. Jellemző volt, hogy noha itt egy iskolai ügyről volt szó - ezt maguk a kisgazdák hangoztatták - mégis már az első napon nagy hangon követelte meghallgatását a kisgazdapárt helyi vezetősége. Enyedi Antal a sztrájkvezér-tanár és Andrássy Gábor a sztrájkvezér-tanuló velük jött a bizottság elé. A bizottság másnap elment a kisgazdapárt helyiségébe, ott hallgatta meg őket. A diákok közül azokat hallgatták meg, akiket a sztrájk szervezői küldtek. Ezekután követelték meghallgatásukat a három baloldali párt vezetői is. Meghallgatták a tanárokat és a vizsgálat elején és végén engem is. A bizottság január 24-én fejezte be munkáját, de semmi megállapítást itt nem tett. Január 28-án véget ért a téli szünet, megkezdtük a tanítást. Az első napon 30 tanuló jelent meg, másnap 37, de a fő szervezők utasítására ezek egy része sem vett részt az órákon. A létszám napról napra nőtt, de a szervezők fenyegetései sokat visszatartottak. Január 31-én megjelent a szarvasi pártszervezeteknek a sztrájkot elítélő nyilatkozata és felszólítása a tanulókhoz, hogy kezdjék meg a tanulást (nagy vonakodás után ezt a kisgazdapárt is aláírta). Február 3-án Kovács Bélát a kisgazdapárt visszahívta a földművelésügyi miniszteri posztról. Ez fontos belpolitikai esemény volt. Február 4-én 45, 5-én 60 tanuló jelent meg az órákon. Budapesten az eseményeket figyelő sztrájkvezérek (Andrássy, Bese) küldték ekkor már az utasítást, hogy menjenek előadásokra. Űgy látszik ez volt a felmentés az „úri becsületszó" alól. Oka pedig az volt, hogy Pesten a reakció ügye rosszul állt. Február végén megtartottuk a fegyelmi ítéleteket a diáksztrájk ügyében és február 28-án megtartottuk a félévi osztályozó tanári értekezletet is. Csak Andrássy Gábor IV. oszt. tanulót zártuk ki, aki maga vallotta büszkén, 21