Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

Ezután május 5-én át kell vennem a helyi és járási párttitkárságon kívül a megyeit is, amit csak levelezéssel tudok ellátni. Annál inkább, mert odabent az iskolában is meggyűlik a bajom. Május 2-án megérkezett a nyugati végekről Kachelmann Curt, az elmenekült igazgató, utána Jenei László, Rada Antal, Tar Ferenc tanárok. Most már azt mondják, nem po­litizálnak, csak állást kereső szakemberek. Az igazgató minisztériumi barátai visszahelyezik az irodába volt titkárnőjét, aki mellettem mindenről tud. Ettől kezdve a volt igazgató, a volt reakciós tanárokkal és a kulákgyerek tanulókkal, akik jelentős részükben a Független Ifjúsági Szövetség, a kisgazdapárt ifjúsági szervezete tagjai, összefognak az új megbízott igazgató ellen. Ezt a sarat is állnom kellett. Segített nekik az is, hogy az én iskolán kívül is nagyon el vagyok foglalva. Május 13-án a NPP szarvasi szervezete sikeres Dózsa-napot rendezett a Turul moziban. Az ünnepi gyűlést elnökünk nyitja meg, az alelnök beszél, utána én fejtem ki a parasztpárt programját. A gyűlés után a pártházban kimondjuk a Parasztszövetkezet megalakulását. A NPP szarvasi szervezete akkor már olyan erős, hogy a szövetkezet 300 taggal alakul meg. Június 17-én szomorú látványban volt részem: Akkor láttam először Buda­pestet a felszabadulás után. Mivé lett ez a gyönyörű város. Alig volt hihető, hogy még szebb lesz, mint volt. Viszont nagy erőt adtak megbeszéléseim a pa­rasztpárt vezetőivel. Június 28-án befejeződött az igazgató és a legkésőbb visszatért tanárok iga­zoló eljárása. Jenéit, Radát, Tart áthelyezésre ítélték, Kachelmannt nyugdíjazták. A nyáron egyáltalán nem volt szünet a közéletben. Ellenkezőleg, a politikai mozgás meggyorsult, hiszen belátható időn belül választásokat kellett tartani. Először a felszabadult országban. Július 8-án parasztpárti nagygyűlésen beszél­nek S. Szabó Ferenc államtitkár és E. Kovács Kálmán, a pártközpont szervezési osztályának vezetője. Fel kell szólalnom nekem is. A gyűlések ebben az időben nagyon népesek. Az emberek meg akarták tudni, hogy mit akarnak a pártok, hová csatlakozzanak és majd a választáson kire szavazzanak. Augusztus 5-én Nánási László és E. Kovács Kálmán Öcsödön és Békésszentandráson beszélnek parasztpárti nagygyűlésen. Mint parasztpárti megyei titkár kísérem őket és szer­vezem ezeket a gyűléseket. A választások előkészítéseképpen a kisgazdák megkezdték a személyes táma­dást ellenem. A Kis Újság augusztus 31-i számában vádaskodó cikk jelent meg ellenem, amely S. Szabó Ferenc államtitkárt is támadta. Közben az iskolai munka is leköt, mert az érettségi után nyári tanfolyamon is felkészítünk érettségire, hogy akik a zavaros időben nem tudtak iskolába járni, leérettségizhessenek. Így szeptember 12-én e zaklatott évben másodszor érettségiztetünk. Október i-én a parasztpárt megyei választmányi gyűlésen megyei képviselő­jelölteket választ. Engem hatodiknak jelöltek Kovács Imre, Hegyesi János, S. Szabó Ferenc, Nyíri Sándor és Fekete Imre után. Az volt a cél, hogy minde­nekelőtt parasztokat jelöljünk. A megyei jelölőgyűlésen már világosan érzékel­hető volt a párt jobb- és balszárnya közötti ellentét. Az egész október a választási harc rohama. Október 7-én az öcsödi gyűlésen beszélek. Október 16-án Kovács Imre és Hegyesi János Csabacsűdön, Szarvason és Békésszentandráson beszélnek. Október 21-én Kondoroson és Csabacsűdön 19

Next

/
Thumbnails
Contents