Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Krupa András: Egy újkígyósi népi önéletírás (Szántó Józsefné)

azonos hevületű a kizsákmányolt szegényparasztságéval. Társadalmi változás nélkül sorsuk jelképesen hasonlít az önéletírásban leírt bikáéhoz, mely erejét céltalan rombolásra használja fel. A parasztság egységes fellépésének a lehetősége (mely Áchim parasztpártjának a célja volt) nem homályosítja el a parasztságon belüli ellentéteket a kizsákmányoló nagygazda és a kizsákmányolt béres, munkás között. A végleges, történelmi megoldást természetesen a szocialista társadalom hozza el a parasztság számára. A feltörekvésnek az úrgyűlölet csak az egyik útját jelentette. A módos gazdák életvitelének Szántóné által történő leírása elárulja, hogy alkalmazkodni próbáltak: szoros társadalmi érintkezésben álltak a helyi állami és egyházi intelligenciával, mely azonban nem ellensúlyozta az uralkodó osztály magasabb köreinek elutasító megvetését. Utánozták a nemesi dzsentri szellemet. Gerák a Hunyadiak korabeli Garákkal rokonítják magukat. Mivel anyagi lehetőségük megengedi, a kordivatnak megfelelően üdülés céljából felkeresik a fürdőhelyeket (igaz, hogy egyelőre nem a legkurrensebbeket). A nagygazdák egy része már taníttatja gyermekeit. Gera még ezt nem teszi, noha éppen Erzsébet lányának olyan az esze, mint a borotva, s Margit nővérének csodálatos hangja van. Ha taníttatták volna, bizonnyal híres énekesnő lett volna belőle a családi hagyomány szerint. Tulajdonképpen a lóversenyzéssel is alkalmazkodva utánozza a felette levő úri rétegeket. Zsokét tart, mint a mágnások, igaz, kocsisként. Ugyanakkor a család megőrizte a paraszti patriarkális hagyományokat. Együtt esznek a cselédekkel, az egész család intenzíven részt vesz a termelőmunkában, a gazdálkodásban. Életmódjuk, szórakozásuk igyekszik hasonulni a polgári élethez (esti összejövetelek, kártyázás, tánciskola), de a módos gazda konyhájában - a többi paraszti háztartáshoz hasonlóan ott kotlik a kotló. A szerző korhű képet rajzol a korabeli gazdagyerekek mindennapjáról, játékairól, a falusi iskolai - oktatási állapotokról. Különösen rokonszenvesen írja le, hogyan harcolta ki egy évvel korábban az iskolába jutás, a tanulás jogát. Stílusán érződik a két világháború között középosztálynak szánt édeskés irodalom hatása, azonban az élet rezdüléseire érzékenyen reagáló képessége ezt ellensúlyozza. A kézirat a szerző tulajdonában van. Keményfedelű, nagyméretű füzetbe írta le életrajzát, terjedelme 31 oldal. A füzetben kap helyet a mai ifjúsághoz intézett forró vallomása, melyet négy oldalon 71 éves korában fogalmazott meg. Ide másolta négy epigrammaszerű versét is. Adatközlőnk anyagát a helyesírás mai szabályai szerint adjuk közre. * Magnetofonfelvételt készítettünk édesapjának Áchimmal való kapcsolata emlékeiről is. Az 1974. február 25-cn készült felvételt önéletírási részlete után közöljük. Az emlékek valószínűleg Áchim 1910-es választási nagygyűlésére utalnak. Szántó Józsefné 8 éves volt ekkor, tehát Áchim joggal kérdezhette tőle, hogy tud-e már olvasni. Áchim halála nyilvánvalóan nem másnap következett be, ezt adatközlőnk emlékkihagyásának kell tulajdonítanunk, mely abból fakadt, hogy szülei meglátogatták Áchimot a kórházban, s ezt a látogatást Áchim újkígyósi tartózkodásával fűzi össze. 175