Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

abban a nyílt parancsban. Kiderült, hogy a tangazdaság leltározására és vezeté­sére adtak neki a pesti' urak megbízást. Több hatáskörük ugyanis nem volt. — De mivel Bikazugban kényelmetlen volt a helyzet, Elekes László oda nem ment ki. Meg a beosztotti minőség sem tetszett neki. Úgy láttam, a pestiek élelmezési bázisokat kerestek a tangazdasággal rendelkező vidéki bázisaiknál, ami érthető. Nemcsak a pesti minisztérium küldözte a vezetőket, de itteni reakciós kolle­gáim se örültek az én vezetésemnek. Sértette őket, hogy visszatérve a menekü­lésből, azt az embert találták itt vezetőnek, aki nem ment velük és a fenyege­tések ellenére nem vesztette el állását, méghozzá politikai magatartása sem vál­tozott. Minden alkalmat, pl. a Hiszekegy mindennapi imádkozásának a meg­szüntetését, felhasználtak arra, hogy hangulatot keltsenek ellenem az ifjúság között. Közben a Nemzeti Bizottság ismét fontos helyi ügyeket intézett. Felállította a Szarvasi Gazdasági Hivatalt, különösen a feketézés megfékezésére. Másik fon­tos lépése volt a szarvasi nyilas-lista összeállítása. A közélet tovább fejlődik. Március 15-én jól sikerült, nagy ünnepség volt a koalíció jegyében. A megnyitó beszédet én tartottam, Tepliczky János (kisgazda) mondja az ünnepi beszédet, szovjet és magyar hősök emlékműveire koszorút he­lyez Bárány András (szociáldemokrata), záróbeszédet mond Hefner Károly (kommunista). Lendületesen folyik tovább a parasztpárt szervezése is. Nyomtatványokat ka­pok Gyuláról, Békéscsabáról, Orosházáról. Viszonylag rendszeresen jár a deb­receni Néplap. Március 25-én már megyei pártértekezletet is tartunk nagy viták­kal. A nap kimagasló eseménye Veres Péter beszéde a városháza erkélyéről. A politikai főtéma ebben az időben a földreform. Ebben a kérdésben április 2-án Szarvason is nagygyűlés volt, amelyen Veres Péter, Szobek András (Békés megye főispánja), Marosán György és egy kisgazdapárti képviselő beszéltek. Ez is koalíciós gyűlés volt tehát. Április 4-e nagy öröm az egész országban: a szovjet hadsereg teljesen kiverte hazánk földjéről a németeket. Lehervadtak a német csodafegyverekbe vetett re­mények, haladhattunk előre az új világ építésében. A mi szűkebb életünk a tanintézetben is egyre jobban konszolidálódik. Április 9-től a rendbe hozott főépületben tanítunk. A minisztérium rendelkezésére beköl­tözöm az igazgatói lakásba és a család ellátása szempontjából nagy jelentőségű, hogy művelésbe veszem (illetve veszi feleségem) az igazgatói kertet. Április feladata volt, hogy megszerveztem a parasztpártot Békésszentandráson, Öcsödön és Kondoroson. Nagy öröm számomra, hogy látom: mennyi okos, tisz­tafejű parasztember van ezekben a békési falvakban. - Szarvason viszont sok baj van a helyi pártegyüttműködéssel, amióta az idegenből jött erőszakos Hefner Károly a kommunista párt titkára. A józan és okos szarvasi kommunistákkal kell összefognom. Erre pedig nagy szükség van, mert a reakció az értelmiség között is, a kispolgárságnál is erősödik. Az ügyvédek, bankárok, kereskedők, nagygaz­dák a kisgazdapártban tömörülnek, sőt ők a hangadók, mert hiszen ügyes és dörzsölt politikusok. Május 1. mégis az együttműködő koalíció jegyében rende­zett szép ünnep. A gyűlést Kollár Mihály (MKP) nyitotta meg, Keresztes Mi­hály (MKP), Varga András (SZDP), én és Székács József (FKGP, pap) beszé­lünk. 18

Next

/
Thumbnails
Contents