Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

parasztpárt, amely sikeresen szervezi tagjainak a parasztokat és együttműködik a kommunistákkal. A Debrecenben megalakult négypárti koalíció helyi szerve és így a legfonto­sabb politikai tényező a Nemzeti Bizottság lett. Ennek első összetétele így ala­kult: Csicsely Pál és Kollár Mihály (MKP), Hankisz és Bárány (SZDP), Ben­csik István és Pimiller János (NPP), Tepliczky János, Kresnyak György, Czin­kóczki Mihály, Kiszely György (FKGP), Janurik Mihály (szakszervezet). Csakhamar fontos szerepet kapott az Igazoló Bizottság, amely következő ösz­szeállításban alakult meg: Csicsely Pál (MKP), Bangya Sándor (SZDP), Skul­téti Pál (NPP), Frecska Mihály (FKGP), Mikulecz Pál (szakszervezet). A Nemzeti Bizottság volt a helyi politika irányítója, a többi inkább végre­hajtó szerv volt. A NB szabályozta a községi képviselőtestület működését, meg­határozta az akkor fontos munkaszolgálat rendjét, foglalkozott a piaci árakkal, megszervezte a nemzetőrséget, döntéseket hozott a pártközi vitákban stb. Ezek a pártközi viták úgy alakultak, hogy a kisgazdák hamarosan mind a három párttal szembekerültek, mert védték a reakciót, érvényesült náluk az ügyvédek, bankárok, kereskedők, kupecek, nagygazdák befolyása. Nagy csalódást és ha­ragot váltott ki náluk, hogy én a munkáspártokkal tartottam, velük együttmű­ködve véltem megvédhetőknek a dolgozó parasztság érdekeit. A most alakult parasztpárti szervezet számára ez az idő főleg a pártszervezés ideje volt. Ez volt az én főtevékenységem is. Sorra jártam a külterületi olvasó­köröket, iskolákat és ismertettem a parasztpárt álláspontját a földkérdésben, a politikai .élet, az államigazgatás, az iskolák, az egyház és az állam kapcsolata kérdéseiben. Ismertettem a parasztpárt vezetőit: Veres Pétert, Erdei Ferencet, Darvas Józsefet, Szabó Pált és a többieket. Az érdeklődés igen nagy volt. Szom­jazta ebben az időben parasztságunk a szót, a hírt, a felvilágosítást. Véleménye is volt és az lényegében egyezett a NPP politikájával. A parasztság Szarvason is könnyen rátalált a parasztpártra. Februárban a beiratkozott tagok száma már 400. A pártélet rendezett, szervezett volt. Rendszeresen tartottunk taggyűléseket, választmányi gyűléseket; a különböző testületekbe kiküldött képviselőink a tag­ságnak demokratikusan beszámoltak működésükről, a követendő további ma­gatartásban megállapodtunk. Az intézetet is kezdte megtalálni a felső irányítás. Az első jel S. Szabó Fe­renc, a debreceni kormány földművelésügyi államtitkára, látogatása volt feb­ruárban. Ö sem az iskoláért jött Szarvasra, hanem alföldi élelmiszergyűjtő útján ejtette útba. S. Szabó Ferenc küldte az éhező Budapestnek az első élelmiszer­szállító vonatot. Az ő szarvasi látogatásának eredménye lett, hogy iskolánk 75 000 pengő ellátmányt kapott a községi pénztárból. A pénzen megkezdtük a főépület rendbehozatalát és vettünk egy pár lovat. Ebben az időben már 45 ta­nuló járt az órákra. Ahogy a front előrehaladt, írtunk, üzentünk tanulóinknak, hogy a tanítás folyik, jöjjenek. A budapesti minisztérium urai másképp jelentkeztek. Március i-én leküldtek egy Pócza József nevű tanárt azzal a nyílt paranccsal, hogy vegyen fel leltárt és indítsa meg a szarvasi intézet működését. Mondtam neki, hogy ez több mint egy negyedéve megtörtént. Március 2-án egy másik nyílt paranccsal megérkezett Elekes László tanár, aki közölte, hogy őt igazgatónak küldte a minisztérium. Mivel azonban március 5-én megérkezett egy miniszteri rendelet Debrecenből, amely engem bíz meg az intézet vezetésével, azért megkérdeztem, hogy mi áll 17

Next

/
Thumbnails
Contents