Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik István: Szarvasi napló 1944-1947

(kisgazda) személyében. December 21-én katonai teherautó vitte őket a nemzetgyűlés akkor még ismeretlen színhelyére. December 24-én már vissza is érkeztek Debrecenből és hozták a kormánynévsort. Miklós Béla a miniszterelnök, Erdei Ferenc belügyminiszter, Nagy Imre földművelésügyi miniszter. Akkori napi gondjaink közepette ennek a kormányalakításnak óriási jelentőségét fel sem ismertük. December 25-én, karácsony első napján visszaérkezett az elmenekült tanári kar első tagja és jelezte, hogy jönnek a többiek is. Egyrészük Enyingről, más részük Fűtelekről, Szombathely mellől. Az igazgató persze a legmesszebb ment. December 28-án az intézet titkára (pénzügyi vezető) is megérkezett 1200 km-es út után, szovjet fogságból. Január 8-án a tanítást az elemi iskolából áttettük a kitakarított igazgatói lakásba. Január 10-én már gazdaságvezető tanárt tudok küldeni Bikazugba, a tangazdaságba. Megjavul az ellátásunk, mert Bikazugban 9 tehén, az intézet belső gazdasági udvarán 1 tehén biztosítja az alkalmazottak tejellátását. A tangazdaságban ugyan nagyon nehezen ment a munka elindítása, mert az alkalmazottak nem tudták, mi lesz a föld sorsa. Azt remélték, hogy fel fogják osztani a tangazdaságot is. 2. Az 1945-ös választás és előzményei Januárban már teljes erővel megindult a politikai élet. A kommunista, szociáldemokrata és kisgazdapárt községi szervezetei már korábban megalakultak. Én december 20-án kaptam felhívást Püski Sándortól, a népi írók kiadója vezetőjétől, hogy vállaljam Szarvason a Nemzeti Parasztpárt megszervezését. A szervezés jól haladt és január 25-én jelenthettem az alapszervezet megalakulását. A tanyai szegényparasztság nagy érdeklődéssel fordult a parasztság új pártja felé. Persze, az elvek, a célok az általunk elképzeltek voltak, hiszen a pártközpont még nem működött, vagy legalábbis mi nem tudtunk róla. A pártszervezet elnökévé Sinkovicz Pált, alelnökökké Pimiller Jánost és Skorka Mihályt, titkárrá engem, pénztárossá Palov Jánost választották a szervezők. Tagja volt még a vezetőségnek Hruska Pál, Bencsik András, Gajdos Pál - rajtam kívül mind szarvasi szegényparasztok, akiket most ismertem meg. A párt beküldte megbízottait a Nemzeti Bizottságba, a Községi Képviselőtestületbe, a Községi Tanácsba, az Igazoló Bizottságba. Megválasztottuk mind a nyolc kerületbe a kerületi megbízottakat, akik egyben ott a párt fő szervezői voltak. Ettől kezdve minden piaci napon (kedden és pénteken) és minden vasárnap politikai tájékoztatót tartottam a párthelyiségben. Ezek iránt nagy volt az érdeklődés. A tanyák lakói tudni akarták: mi van, mi lesz, mit akar a parasztpárt, amit már a magukénak éreztek. Elérkezettnek látta az időt a szervezkedésre a szarvasi reakció is. Két helyre gyülekezett. Mindenekelőtt a kisgazdapártba, mint szerte az országban, azonkívül a „szellemi munkások szakszervezetébe". Ez utóbbi alakuló ülése január 28-án volt. Ezen a kisgazdapárt hívei mindent elkövettek, hogy ne én legyek a főtitkár. Végül sok vita után dr. Dávid László ügyvéd (kisgazda) lett az elnök, én alelnök és Fasang Árpád (kisgazda) a főtitkár. Ez volt az első nyílt összeütközésem a szarvasi kisgazda reakcióval. Nagyon fájt a kisgazdáknak, hogy mikor ők az egész parasztságra számítottak, akkor felüti a fejét itt egy 16