Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

Anyagiak tekintetében Bugát három forrást jelöl meg a Társulat részére: 1. tagdíj, 2. a kiadandó folyóirat, 3. az eredeti vagy fordított munkából származó bevétel. Megjegyzi itt, hogy elsősorban a népszerű könyveket kell lefordítani, vagy olyanokat írni. Szerinte 500 példányban kellene kiadni - ebből 300 előfizető minden költséget fedezne, 200 példány teljes jövedelme megmaradna a Társulat pénztárának. (Ilyen csekély példányszámmal kezdődött Magyarországon a népszerű tudományos munkák kiadása.

1) A Természettudományi Társulat tehát megalakult, de működésére vonatkozóan a hivatalos királyi elismerés (engedély) csak István főherceg pártfogóul való megnyerése után, a „királyi" jelző felvételével V. Ferdinánd király 1844. október 22-i leiratában - több mint 3 évvel a társulat megalakulása és működése után érkezik meg a „Királyi Magyar Természettudományi Társulat" névre.

2 A Királyi Magyar Természettuclotnányi Társulat - járásunkban Ez a társulat nem építette ki országos hálózatát, nem voltak vidéki szervezetei mégis eljutott vidékre is. Eljutott a tagjain és a társulattal szimpatizálókon keresztül. Ilyen ember volt a Nógrád megyei Romhányban született Bagyinszki Máté is aki később felveszi a Bereczki nevet. Bereczki Máté részben az 1848-as szabadságharcban, annak leverése után bujdosik, majd a mai Békés megyéhez tartozó Kunágota-Mezőkovácsháza községek határán elterülő, egykori honvédbajtársa, Sármezey Antal kincstári bérlő birtokára kerül házinevelőnek. Itt a gyerekek felnövése után előbb bérelt, majd megvásárolt 23 kat. hold földön alapítja korának egyik legjelentősebb gyümölcsösét. Életének utolsó 33 évét töltötte e birtokon Bereczki Máté. Foglalkozott itt a gyümölcsfajták felkutatásával, összehasonlító vizsgálatával, morfológiai és termesztési tulajdonságok leírásával, a tájtermesztés körzetesítési problémáival. Jelentős ismeretterjesztő tevékenységet végzett a külföldi irodalom lefordításával - saját kutatási eredményeinek publikálásával. Kísérleti kertjében több mint 300 fajtát tanulmányoz. Több mint 400 különböző cikket és tanulmányt írt kora különböző szaklapjaiba, levelezése (több tízezer) mintegy 10 vaskos kötetet tesz ki - s az Entz Ferenc által kiadott „Gyümölcsészeti Füzetek" is mutatják igen jelentős szakirodalmi ismeretterjesztő tevékenységét. Fő műve azonban a négykötetes „Gyümölcsészeti Vázlatok", melynek I. kötete 1877-ben, II. kötete 1879-ben, III. kötete 1883-ban, IV. kötete 1887-ben jelent meg Aradon. E kötetekben Bereczki élete egész munkásságát összefoglalta. A négy kötet 2000 oldalán 782 gyümölcsfajta részletes és 293 fajta vázlatos leírását adja. Ezen kötetek hatása akkor igen jelentős, korszakalkotó volt s ma is fontos forrásmunkák közé tartoznak. Bereczki Máté 1895. december 9-én hunyt el 72 éves korában. Örökségének (vagyonának) jelentősebb részét a Magyar Természettudományi Társulatra hagyta. Bereczki a „Gyümölcsészeti Vázlatok" I. kötetének 82. lapján így ír: „Lesznek-e, kik e téren követni fognak? . . . jön-e utánam valaki, vagy sem?" 119