Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

A feltett kérdésre ma már nyílt, egyenes, őszinte igenlő választ adhatunk. Már 1896-ban Bereczki-emlékbizottság alakul - mely Mayer Ede akadémikus szobrászművésszel elkészíttette s 1898. április 10-én leleplezte Bereczki bronzszobrát. A szobor ma is áll a jelenlegi Kertészeti és Szőlészeti Főiskola arborétumában. A szobor ma is a kertészek, kertgazdák, kertészmérnökök százainak a példaképe. Bereczki emléke és tevékenysége nevelte és kísérte el az életbe azokat, akik álmait végső soron megvalósították. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mezőkovácsházi járási szervezetének a kezdeményezésére 1966. november 6. óta Kunágota község tanácsa - emléktáblával, emlékművel, a művelődési ház és a község főterének a róla történő elnevezésével is őrzi emlékét. A község gyümölcsészei évente általában augusztus 20-án tartott nagyszabású gyümölcskiállítással emlékeznek rá. Ismeretterjesztés a felszabadulás után A felszabadulás után Magyarországon 1945-1949. között művelődési vonatkozásban az úgynevezett „szabadművelődési" korszakról beszélünk. E fogalom az akkori koalíciós időszak valamennyi népművelési irányzat és tevékenység, valamennyi párt kultúrpolitikai tevékenységét is jelentette. A népművelésnek kialakult intézményrendszere ebben az időben még nem volt. A tevékenység zömmel társadalmi szervezetek keretein belül folyt. Ezeken belül több olyan szervezeti formát hoztak létre, mely nem működött intézményszerűen, de hálózatuk széles körű volt. Pl. gazdakörök, olvasókörök, Szabad Föld Téli Esték. (A népművelés akkori intézményszerű típusairól a szabadiskolákról itt nem kívánok szólni, mert szerepük és tevékenységük nem tartozik szorosan a jelen témához.) Az MKP ebben az időben - noha elvi állásfoglalásokban, vitákban már előkészítette a kulturális forradalmat, s kezdeményezett is jelentős szabadművelődési formákat, a kulturális életben elsősorban ifjúsági szervezetei és a szakszervezetek segítségével érvényesítette elképzeléseit, illetve azon megyékben, ahol a koalíción belül kommunista irányítás alá került a művelődésügy, egyes helyi vezetőkön keresztül. A szabadművelődési korszak hivatalosan főleg a parasztság művelődését szorgalmazta.

4 Fentiekből láthatjuk tehát, hogy új formában, új módszerekkel a társadalmi változással együtt változott az ismeretterjesztés is. Nem célom, nem is feladatom, hogy számszakilag mutassam, hogy hány előadás hangzott el járásunkban ezen időszak alatt a gazda- és olvasókörökben, a Szabad Föld Téli Estéken. Hány diavetítés volt karbid-lámpás megoldással, hány esetben robbant fel a karbid lámpa nemcsak boszszúságot, hanem sokszor igen komoly baleseti veszélyt is okozva. Nem lenne könnyű azok névsorát összeállítani, akik minden veszélyek mellett az éjszakázást, a fáradtságot tűrve és viselve mégiscsak végezték ezt a népnevelést - ezt az ismeretterjesztést. A Bugát Pál által alakított Társulat is túlélte a felszabadulást, s szervezési formája a fordulat évéig - 1948-ig változatlan maradt. Ettől kezdve a dolgozók természettudományos felvilágosítása nemcsak a társulat falai között, hanem a munkahelyeken is megtörténik. A Társulatot 1950-ben átszervezték, hogy jobban megfeleljen azoknak a feladatoknak, melyeket a kultúrforradalom ró reá. Az átszervezés során megvalósult a decentralizáció, melynek következtében minden megyei székhelyen és egyetemi városban megkezdték működésüket a Társulat helyi csoportjai.

5 120