Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

Filadelfi Mihály: Ütőn Mozaikok a békéscsabai „Szabadság" Mezőgazdasági Szövetkezet z 5 éves történetéből (Békéscsaba, 1973. 143 p) OLTVAIFERENC A termelőszövetkezet mint gazdasági és társadalmi szervezet a szocialista társadalom terméke. A társadalom hozta létre, működése folyamán a társadalom céljait segíti elő. A szövetkezet-történet ennek megfelelően nem is kezdődhet másként, mint a helyi társadalom fejlődésének, életpályájának bemutatásával. Békéscsaba gazdag történeti hagyományainak felvázolásaival a szerző közelebb hozza a harcokban edzett parasztság életét, annak különösen agrárproletár rétege küzdelmeinek megértését. Az évszázados kisemmizettség a felszabadulással oldódott fel és a mezőgazdaság mellett kitartó agrárlakosság felemelkedésének kiindulópontja más nem is lehet, mint 1944, és tegyük mindjárt hozzá, a földreform. Amiként máshol, úgy Békéscsabán sem juttatta nyugvópontra a helyzetet a földosztás. Ez a későbbiek megértése szempontjából igen fontos. Idézzük is a műből: 7370 kat. hold föld került 860 földigénylő birtokába. A földhözjuttatottak száma alacsony, míg a Dunántúlon a földigénylők 75,7%-a kapott földet, addig Békés megyében az igénylők 59,1%-a, Békéscsabán pedig mindössze 50%-a. - Azonban csak 1947re vált nyilvánvalóvá, hogy a földhiány miatt a mezőgazdasági városi és a falusi munkanélküliség nem számolható fel, és a korszerű mezőgazdaság sem valósítható meg kisparcellákon. A csabai útkeresésnek azonban van egy érdekes vonása, legalábbis a mai Szabadság Tsz elődjét képező Kossuth Tsz-ben, hogy a szövetkezők többsége a felszabadulás előtt nincstelen volt, és a felszabadulás után sem kapott földet. Ezért létérdeküket a szövetkezetbe való tömörülés jelentette. A termelőszövetkezet 1948. október i-én alakult és abban tevékenyen közreműködött a Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet. A tsz-történetet általában lelkesedéssel írják. A szerzőket leginkább az alakulás idején felmerült nehézségek leküzdése, a bátor, hősies magatartás ragadja meg. így van ezzel Filadelfi Mihály is. A kezdet nehézségei: a csekély földterület (47 hold az Achim-tanyán), két ló, két ökör, egy koca, két birka képezte az alapját a még 20 főt sem számláló közösségnek. Filadelfi felismeri az első évek nehézségeinek egyik alapját: a szövetkezet tagsága az extenzív mezőgazdaság különböző gépeit, eszközeit hozta magával a szövetkezetbe, a kisekék, vasboronák, a fogasok, fahengerek alacsony agrártechnikai színvonalat jelentettek. És ha nem lettek volna a gépállomások erőgépei, alig haladták volna meg a korábbi kisparcellás eredményeket. Az 1948—1956os időszak a tapasztalatok szerzésének a kora: a kis- és középparasztok bevitték jószágaikat, de nem volt takarmány és istálló sem. A gyors fejlesztés nem volt átgondolt. 1953 őszén 350 db lova volt a tsz-nek, tavaszra a takarmányhiány miatt a fele elpusztult. Sok földet tago661.