Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

sítottak, megfelelő gépek nélkül, és 210 kat. hold gyapotot kellett vetniök, amikor munkaerő hiányban szenvedtek. Az ellenforradalom időszaka az erőpróbáé. A Kossuth Tsz ezt - a sok szövetkezet számára a felborulás időszakát - a legkevésbé sem érezte meg. Az 1957-től felfelé ível a pálya, tartalékalapot tudnak képezni a város mind a 7 tsz-ében. A munkaegységre jutó Ft-érték fokozatosan emelkedik, 1963-ban majdnem 40 Ft. A tsz-nek 2936 kat. holdja van és 650 tagja. Állóeszközének értéke több mint 9 millió. Mezőgazdálkodás, állattenyésztés (szarvasmarha, baromfi), kertészkedés a fő profiljuk. A fejlődés egyik lépcsőjét jelentette az is, hogy egy szűkebb tájegységen belül a kis- és középszerű gazdaságok fuzionáljanak. 1964-ben a Kossuth és a Petőfi Tsz egyesül és az új neve Szabadság Tsz lett. Az egyesüléssel megnövekedett a terület és a résztvevők száma is. Az irányításra is kihatott ez. Elhatározták, hogy a közgyűlést évenkint csak kétszer hívják össze. Az évközi fontosabb feladatokat a minden 12 tag után választott küldöttek gyűlése intézi a vezetőséggel. Az irányítás kérdése élénken foglalkoztatja a szerzőt, és ezzel már a mához szól. Űgyszintén az üzemágak önállóságának növelése, a vállalatszerű gazdálkodás, a magasabbszintű gépesítés, az állategészségügyi ellátás, a kukoricaprogram, a lucernatermesztés, a takarmányborsó-termelés, a takarmányozás, egyáltalán az állattenyésztés kérdései már az utóbbi 10 év közgazdasági tekintetben felszínre kerülő kérdései, amelyek megvalósítása érdekében küzd a tsz, de rajta kívül a népgazdaság is. Amikor a szerző ezeket a kérdéseket tárgyalja, mondanivalójában a belső meggyőzés útjára tér. A 25 éves fennállási évforduló ünneplése nemcsak kifelé lényeges: megmutatni mit értek el, milyen küzdelmek árán, milyen buktatókon keresztül. A tsz tagjait is kell ilyen műben meggyőzni, hogy a maguk választotta út helyes volt, és amit a közvetlen jövőben tűztek ki, azt érdemes követni. Ezekben a szerző hangvétele mentes a múlthoz akaratlanul is fűződő érzelmektől, inkább a realitás, a szinte tudományos meggyőződés hangján szól az egyes programokról. (Pl. a sertésprogramról.) Nem csak az eddig elért eredményeket ismerteti Filadelfi, de a célkitűzés közgazdasági indokolását is. Némi hiányérzetünk van Filadelfi művével szemben: A saját tsz-ének sorsában, útjában elmélyült. Kis megerőltetéssel többször kitérhetett volna a város mezőgazdaságára, mi több, a város struktúrájára. Egyes ágakban, pl. a tejtermelésben ez jól kitűnik. Világosabb képet kaphattunk volna a tsz munkaszervezetéről, akár egy rajzos sémában. Ezek mit sem vonnak le Filadelfi értékes művéből, amellyel méltóan hozzájárult a hazai tsz-mozgalom egy alföldi városi egysége múltjának megünnepléséhez, de ezen túlmenően a tsz-mozgalom múltja néhány jelensége elemző feltárásához. 662.