Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

gazdaság működött, 13 137 munkással és alkalmazottal. Az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma nyolc év alatt csaknem kétharmadára csökkent a megyében. Az állami gazdaságoknak igen nagy szerepük volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Termelési módszereik terjesztésével, nemesített vetőmagvak termelésével, tenyészállatok kitenyésztésével hathatós segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek. Növénytermelési és állattenyésztési eredményeink például szolgáltak mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni gazdaságok részére. Az állami gazdaságok dolgozói munkakörülményeinek javulásával egyidőben a munkások keresete évről évre nőtt; 1954-ben átlagosan havi 857, 1956-ban 1021 és 1962-ben 1355 forintot kerestek. A gépállomást hálózat fejlődését a gépállomány és ezen belül is a fontosabb erőgépek számszerű növekedésén lehet lemérni. Annak ellenére, hogy az összes traktorok száma nem gyarapodott egyenletesen, sőt 1956 után a számszerű fejlődés egyenesen megtorpant, az erőgépállomány 1962-ben 48 százalékkal haladta meg az 1954. évit. Traktorösszetétel tekintetében a gépállomásokon minőségi változás ment végbe, évről évre növekedett az univerzál traktorok száma és aránya. A megye gépállomásai 1962-ben 143 százalékkal több összes gépi munkát és ezen belül 167 százalékkal több talajmunkát teljesítettek, mint nyolc évvel korábban. 1962. év végén összesen 1507 traktoruk volt, amelyből 900 szántó- és 607 univerzáltraktor. A Magyar Szocialista Munkáspárt a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására hozott 1957 decemberi határozatában a gépállomások feladatául jelölte meg a termelőszövetkezetekben az alapvető mezőgazdasági munkák időbeni és jó minőségben való elvégzését. A gépállomások összes munkájuknak általában több mint a felét már az ellenforradalom előtt is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végezték. A határozat útmutatásait szem előtt tartva, az ellenforradalom óta még nagyobb arányú segítséget nyújtottak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A gépállomások tevékenységéhez tartozott a gépjavító munka is, ami nem korlátozódott csak a saját gépek karbantartására és javítására, hanem kiterjedt a termelőszövetkezetek, sőt az állami gazdaságok gépeinek javítására is. A gépállomások ezzel a tevékenységükkel is jelentősen elősegítették a megye mezőgazdaságának fejlesztését. A gépállomások megalakulásuktól kezdve egyben a gépész-szakemberképzés iskolái is voltak, és sok szakembert: agronómust, traktorost, gépészt, stb. bocsátottak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A megye gépállomásai 1962-ben 3200 főt foglalkoztattak, 15 százalékkal kevesebbet, mint nyolc évvel korábban. A munkások átlagos havi keresete 1962ben meghaladta a 2000 forintot; 1954 óta 167 százalékkal emelkedett. Az MSZMP VIII. kongresszusa 1962-ben összegezte a megtett út és harc eredményeit. „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett." 405.