Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

A kilépéseket és feloszlásokat követően átmeneti pangás állott be a szövetkezeti mozgalomban, majd 1955-ben számottevő fejlődés következett. 1955-ben a mezőgazdaság termelési értéke ismét meghaladta az 1938-as szintet, s a termelőszövetkezetek gazdaságilag is erősödtek. Az 1955-ös fejlesztésnél ismételten alkalmazták a szövetkezeti mozgalomnak ártó, meg nem engedett módszereket. Ez is hozzájárult a termelőszövetkezetek 1956 novemberi és decemberi nagyarányú feloszlásához. Sok szövetkezet a tagság akarata ellenére, külső hatásra oszlott fel. A korábban elkövetett hibák miatt sok helyen erős ellentét volt a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztság között. Főleg a tagosításoknál elkövetett hibák állították szembe egymással a lakosságot. A szövetkezeti mozgalom 1956 végéig lényegében az öt évvel korábbi szintre esett vissza, ez súlyos anyagi veszteségekkel járt. Egyes szövetkezetekben sok termelőeszközt elpusztítottak vagy széthurcoltak, gyakran nem is a tagok, hanem kívülállók. Volt azonban sok - a megyében 92 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 79 termelőszövetkezeti csoport - amelynek tagjai szilárdan kitartottak a közös gazdálkodás mellett, megvédték a közös vagyont. Ezek a szövetkezetek a megye szántóterületének 12 százalékán gazdálkodtak 15 300 taggal. Az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány helyes határozatai és a széles néptömegek lelkes munkája nyomán 195 7 elejétől a politikai és a gazdasági konszolidáció a várhatónál is gyorsabban megvalósult. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957. február 26-i határozata a gazdasági munkára vonatkozóan a következő főbb kérdésekre terjedt ki: - a szocialista bérezés helyes alkalmazása, a termelékenység és a gazdaságosság javítása; - a gazdasági vezetés decentralizálása; - a helyes arányok kialakítását biztosító közép és hosszú távú tervek készítése; - állami szabadfelvásárlás, a termelést serkentő árrendszer kialakítása; - támogatási rendszer kidolgozása a szocialista irányú mezőgazdaság fejlesztésére; - bérügyi intézkedések az iparban, stb. Az MSZMP további határozatai: -A magánkisipar és a szövetkezeti ipar helyzete és feladatai (1957. XII. 17.) - A munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról (1958.október 16.) - Belső helyzetünk időszerű kérdéseiről (gyorsabb előrehaladás az ipar területén, 1959. március 6.) -Az építőipar feladatairól és az ipartelepítés helyzetéről (i960, június 29.) Az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gazdaságpolitikája alapján a termelésben, a termelékenységben, az életszínvonalban az előző években nem tapasztalt sikereket értek el a országban. Az 1959. március 6-i határozat az eredményekre alapozva a második 3 éves terv (1958-1960) célkitűzéseinek határidő előtti megvalósítására tett a dolgozóknak javaslatokat. 400.