Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

fejlesztette a mezőgazdasági termelést, s mindezek mellett sikeresen megoldotta a mezőgazdaság szocialista átalakításának nagy feladatát. A termelőszövetkezeti mozgalom életképességét, létjogosultságát bizonyította, hogy az ellenforradalom leverése után a feloszlott termelőszövetkezetek többsége újra a közös gazdálkodás útjára lépett, s a szövetkezeti mozgalom újult erővel fejlődött tovább. A szövetkezetek gazdaságilag és szervezetileg erősödtek, s többségük megszilárdult. Az MSZMP Központi Bizottsága jogosan állapította meg az 1958 decemberi határozatában, hogy megvan a lehetősége a termelőszövetkezeti mozgalom eddiginél gyorsabb ütemű fejlődésére. A párt politikája és a kormány intézkedései helyesnek bizonyultak, és jól szolgálták a munkásosztály, a nép érdekeit, a szocializmus alapjai lerakásra kerültek. A kettős feladat egységes megoldása egy időben a párt marxista-leninista politikáját is igazolta: - a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdaság szocialista üzemeinek politikai-gazdasági, szervezeti megerősítése, miközben - a mezőgazdasági termelés nem esett vissza, hanem tovább fejlődött, növekedett. Az MSZMP Agrárpolitikájának Tézisei (1957. július), illetve a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló 1958. december 7-i határozata alapján a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlődésnek indult. 1961 tavaszán pedig a megyében is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az MSZMP VII. Kongresszusának irányelvei, illetve a második ötéves terv célkitűzései alapján kezdetét vette a vidék gyorsabb ütemű iparosítása, elsősorban az alföldi megyékben. A második ötéves terv célkitűzése szerint: „Az Alföldre elsősorban munkaigényes gép- és könnyűipari, építőanyagipari és élelmiszeripari üzemeket kell telepíteni, növelni kell a helyi munkaerő ipari foglalkoztatottságát." A második ötéves tervidőszak elején, 1962-re az országban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Ettől az időtől számíthatjuk a megye jelentősebb iparosításának kezdetét, a gazdasági eredmények, az életszínvonal felfelé ívelésének kiinduló időszakát. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése 1959-ben kezdődött, és 1961 tavaszán a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lényegében be is fejeződött. A lenini szövetkezeti elv érvényesült: - önkéntesség, - fokozatosság, - állami támogatás. A szocialista átszervezés három évében a megyében a földreformhoz hasonló mozgás következett be. Közel 430000 kat. hold szántóföldterülettel bővült a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös és háztáji területe és 69 400 korábban egyéni dolgozó tömörült a szövetkezetekbe. A termelőszövetkezetek közösen tartott állatállománya is többszörösére emelkedett az átszervezés évei alatt. A parasztság tömegei az önkéntesség elvének betartásával léptek a szövetkezetekbe. Az átszervezés következtében a földterület szektorok közötti meg403.