Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története

Az ún. Bogár ház, ahol 195 l-ig a laboratórium volt elhelyezve A korszerű, tudományos színvonalon való gyógyítás megkövetelte egyrészt az orvosok továbbképzését, másrészt jól képzett ápolónők, laboratóriumi, röntgen és műtős asszisztensek képzését is. Ennek érdekében rendszeressé vált az orvosi tudományos ülések szervezése. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Szegedi Orvostudományi Egyetem, különösképpen dr. Hetényi Géza professzor, aki sokoldalú elfoglaltsága ellenére, jóformán egész orvosi karával, kórházunk sűrűn látott vendége volt. Az egészségügyi szakdolgozók képzése érdekében a kórházban rendszeres munka melletti tanfolyamok folytak. Az Egészségügyi Minisztérium megszervezése után, az 1950-es évektől a járóbeteg ellátásban is változás következett be. Az addig OTI kezelésében levő rendelőintézeteket az Eü. Minisztérium irányítása alatt kórház-rendelőintézeti egységgé szervezték. így a terület gyógyító munkája mind a járó-, mind a fekvőbetegek vonatkozásában egységessé vált. Az új szervezési formával egyidőben 1953-ban kórházigazgatónak dr. Gombos Imre főorvost, kórházi igazgatóhelyettesnek dr. Sonkoly Kálmán főorvost, rendelőintézeti igazgatóhelyettesnek dr. Farkas Ernő főorvost nevezték ki. 1954-ben a kórház mellett, egy államosított magánépületben, mint a kórház egyik osztálya, létrejött a Megyei Vérkonzerváló Állomás, amely a betegellátás színvonalának további emelését jelentette. A kórház feladatát, a megnövekedett igények ellenére is, ezen régi épületekkel való bővítés segítségével, ha nehezen is, de el tudta látni. Az 1956-os ellenforradalmi események természetesen a kórházat is érintettek, de ellenforradalmi tevékenységet csak egy pár dolgozóból álló kis csoport vég197