Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története

zett, a kórház dolgozóinak döntő többsége nem vett részt benne, nyugodtan végezte gyógyító munkáját a megnehezedett körülmények között is (gyógyszer, műszer, kötszer utánpótlás hiánya, élelmezési nehézségek, fűtési, világítási problémák stb.). Így a konszolidáció rendkívül gyorsan, 1957 január-februárjában kórházi vonatkozásban befejeződött. Április 4-én már a kórház dolgozóinak jelentős része részt vett az ünnepi felvonulásban A mezőgazdaságban robbanásszerűen bekövetkezett szocialista fejlődés a kórház-rendelőintézetre szinte megoldhatatlan nagy feladatot rótt. A társadalombiztosításnak a mezőgazdasági dolgozókra való kiterjesztése a járóbeteg-forgalmat megduplázta, a kórházi betegfelvételt pedig lényegesen megemelte. Ennek az emelt betegellátásnak „első hullámát" ugyanolyan létszám és felszerelés mellett kellett ellátni, mint a megelőző kisebb forgalmat. Ez természetesen rendkívüli nagy munkát jelentett mind az orvosok, mind az egészségügyi dolgozók számára. A betegellátás színvonalas biztosítása ebben az időben nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is volt. A kórház szakosodása tovább folytatódott: 1959-ben a honvédség átadta a honvédkórház épületét, ahol egy 70 ágyas gyermekosztályt lehetett kialakítani. A gyermekosztály helyén lehetőség nyílt a már régóta nélkülözött, 20 ágyas szemészeti osztály létrehozására. A sebészeti ágylétszám megosztásával pedig egy 30 ágyas baleseti sebészeti osztály (traumatológia) jött létre. A járóbeteg-ellátás javítása érdekében a rendelőintézet 1960-ban új épületszárnnyal bővült. 1963-ban a lemondott dr. Gombos Imre igazgató helyére dr. Pirityi Károly szemész főorvost nevezték ki igazgató-főorvosnak. A kórház fejlődése tovább folytatódott. 1963-ban a kórház egészségügyi célgazdaságot kapott. A Csabaszabadiban levő 60 holdas gazdaságot korszerű sertéshizlaldává fejlesztették ki. Ez a gazdagság a betegelemzés javításához nagymértékben hozzájárult. A szakorvosi járóbeteg-ellátás kiterjesztése nagy megterhelést rótt a rendelőintézetre is. A fejlesztés ezen a területen is megindult, az időközben kinevezett dr. Avar Zoltán rendelő intézeti igazgató vezetésével. 1959-ben a szakorvosi órák száma 197, 1969-ben már 338. Ezzel párhuzamosan nőtt a betegforgalom is: 1959-ben 407043, 1968-ban 640000 beteg az évi átlag, tehát a rendelőintézet megterhelése továbbra is fennállott. Ezért 1969-ben megépült az új V. kerületi rendelőintézet. További javítást jelentett az 1970-ben használatba kerülő, rendelőintézeti bővítéssel kialakított új szakrendelők átadása. 1965-ben ünnepelte a kórház alapításának 100. évfordulóját. A centenáriumi évben reprezentatív tudományos üléssorozatot rendeztek. Az évforduló újabb lendületet adott a kórház további fejlesztéséhez: 1967-ben korszerű kórbonctani és kórszövettani osztály létesült, az orvosi könyvtárat korszerűsítették. 1969-ben az önálló fertőző osztály kialakítására is sor került. A szakmai színvonal további minőségi javítását jelenti az 1970-ben létrehozott 8 ágyas intenzív therápiás és anaesthesiologiai osztály és a 10 ágyas orthopaediai osztály, amelyhez korszerű ambulanciais csatlakozott. Az orthopaediai osztály forgalma jelentősen emelkedett, ezért 1973-ban újabb 12 ággyal kellett bővíteni. Békéscsaba városa 1969. október 6-án érkezett el felszabadulásának 25. évfordulójához. Ha számot vetünk a 25 év alatt elért eredményekkel, elmondhatjuk, hogy a kórház is nagy utat tett meg ez alatt az idő alatt. A számszerű fejlődést az alábbi összehasonlítással próbáljuk érzékeltetni: 198