Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez I—II. rákos istván Nemrégiben (1973-1974) hagyta el a Szegedi Nyomdát a József Attila Tudományegyetem Acta Historica című kiadványának 44. és 48. kötete. E két kötet Kristó Gyula, Makk Ferenc és Szegfű László közös, „Adatok korai helyneveink ismeretéhez" című munkáját tartalmazza. A szerzők „Adattár"-ukban kísérletet tettek arra, hogy összegyűjtsék mindazokat a helyneveket, amelyek kapcsolatosak a IX-X. századi magyarság történetében jelentős szerepet játszott népek, törzsek és forrásokban fellelhető személyek neveivel, valamint a XIIIXV. századi nemzetségnevekkel. Az anyaggyűjtés kiterjeszkedik a Kárpátmedence egészére, a gyűjtésbe a szerzők a történeti helynévanyagon kívül a történeti előzményekkel nem rendelkező, élő helynévi anyagot is bevonták. A több irányú ismeretet és komplex módszert kívánó vállalkozás legfőbb céljának azt tekinti - mint minden névtani dolgozat -, hogy egy „megbízható és minél teljesebb adattár" követelményének tegyen eleget. A pontosabbra, a korszerűbbre törekvést indokolttá teszi egyrészt a magyar névtudomány korábbi megállapításainak továbbfejlesztési igénye, másrészt a szerzők az adatok rendszerezésével közvetett módon szeretnének hozzájárulni a helynevek történeti forrásként történő felhasználásának napjainkban sokat vitatott - kérdéséhez. A tulajdonképpeni adattár közel háromszázötven címszóhoz (nép-, törzs-, személy- és nemzetségnévhez) kapcsolódó helynévi anyagot dolgoz fel. Nem érdektelen felsorolni azokat a fejezeteket, amelyek a kötet használatát nagy mértékben megkönnyítik; Népnevek; Kónsztantínoszi törzsnevek; „Vélt" törzsnevek; Az Árpád-család nem-keresztény nevei; A hét honfoglaló magyar vezér; A hét honfoglaló kun vezér; További honfoglaló magyar (kun) vezérek és vitézek; A honfoglaló magyarok ellenfelei; Kalandozó magyar vezérek; A nagyszentmiklósi kincs X. századi személynevei; X. századi bevándorlók; Nemzetségnevek. Egy-egy címszóhoz tartozó szócikk kurzív írással a címszóul felvett név régi alakjainak és azok forrásainak felsorolásával kezdődik, ezt követi a címszóval egyező történeti személynévalak egy-két példájának megemlítése, majd a tárgyalt név sommás szófejtése, etimológiája és azoknak az adatoknak a feltüntetése, amelyeknek a címszóhoz kapcsolása nem problémamentes. Végül - a bibliográfiai teljességre való törekvés igénye nélkül - feltüntetik azokat a korábbi, szétszórt munkákat, amelyekben az olvasó megtalálja a címszóban szereplő helynevek (nem ritkán hiányos) listáját. A szócikk másik részében, normál betűkkel következnek a névhez vonható, sorszámmal jelölt földrajzi nevek. A sorszámot a földrajzi név előfordulásának évszáma követi. Meg kell jegyeznünk, hogy a szerzők általában nem törekedtek a hely20 669