Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

név legkorábbi előfordulásának feltünte­tésére, hiszen elsődleges válogatási szem­pont az volt számukra, hogy megállapít­sák azoknak a helyneveknek a körét, amelyek a tárgyalt nép-, törzs-, személy­és nemzetségnevekhez kapcsolhatók. Az évszámot a földrajzi név - lehetőleg régi, illetve legrégibb - alakjának fel­tüntetése követi. Az adattári rész a for­ráshely feltüntetésével folytatódik, s ahol lehetséges volt, a szerzők a könnyebb hozzáférhetőség érdekében nem egy-egy oklevélre, hanem gyűjteményes történeti földrajzi munkára hivatkoznak. A hely­név földrajzi - szöveges, betű- és szám­jeles - elhelyezése zárja az adattári részt. A szöveges helymegjelölés a föld­rajzi nevet a mai települési képbe il­leszti, illetve ahhoz kapcsolja, ezt tér­kép egészíti ki, amely a kötet haszná­latát könnyíti meg. A szerzők által a két kötethez adott két térkép mértékarányát és beosztását tekintve teljesen megegye­zik a honfoglalás-kori és a kora Árpád­kori régészeti leletkataszter térképével. A mai Békés megye vonatkozásában a két térkép összesítéséből első pillanatra szembetűnő, hogy - a megye Körösök menti részeit leszámítva, ahol nagyjá­ból arányosnak mondható a régészeti le­letanyag és a koraiságra is utalható hely­névi anyag jelenléte - a víztől távoli területeken viszonylag gazdagon előfor­duló régészeti anyag mellett korainak is minősíthető helyneveket szinte egyál talán nem találunk. Békés megye korai - IX-X-XI. szá­zadi - történetével foglalkozó kutatók, honismereti köröket vezető tanárok, s nem utolsósorban szakdolgozatot vagy dolgozatot készítő egyetemisták, közép­iskolai tanulók nagy haszonnal forgat­hatják az „Adattár" lapjait. Az adaptált alán, besenyő, vénét, szláv, német, zsidó népnevek helynévi megfelelői mellett a kónsztantínoszi törzsnevek közül ötnek ­Megyer, Gyarmat, Jenő, Kér és Keszi ­nyomát fedezhetjük fel a megye terüle­tén, s ezek közül nem is cseng ismeret­lenül Bélmegyer, Mezőmegyer, Füzes­gyarmat, Kérhalom stb. A Kónsztantí­nosznál ugyan nem említett, de a fenti törzsnevekkel egyező tulajdonságot mu­tató, ún. „vélt" törzsnevek helynévi meg­felelői a mai Békés megyében: Mezőbe­rény, Körösladány, Elek határában a haj adni Ság. De folytathatjuk a sort az Árpád-család nem-keresztény (Tarhos, Tormás, Géza) személyneveinek helyné­vi megfelelőivel, a „hét honfoglaló ma­gyar vezér" (Kaplony, Léi, Gyula, Örs, Bulcsú és Bogát), és az anonymusi 7-es számon kívül rekedt, de a honfoglalás­kor szintén szerepet játszó vezérek (Béla, Keve, Öse, Bő, Velek) nevének hely­névi emlékeivel, megemlíthetjük még az Anonymus által ugyancsak „hetes" szám­mal felruházott honfoglaló kun vezérek közül Csabának helynévi továbbélését Csabacsűd és Békéscsaba esetében. Min­denesetre Békés megye területéről a leg­gazdagabb forrásanyagot a nemzetség­nevekből keletkezett helynevek szolgál­tatják. Ezek a nemzetségnevek: Csolt, Divék, Döröcske, Keled, Győr, Károny, Káta, Kék, Csorna, Szemere, Szente, Kalocsa, Tardos, Tátika, Torda és Tűrje. Természetesen elsietett és felelőtlen vál­lalkozás lenne mindezeket a helyneveket közvetlenül azon nevekhez (népnevek, Árpád-család személynevei, anonymusi személynevek stb.) visszavezetni és ere­detüket egyenesen onnan levezetni, ame­lyekkel hangalakilag egyeznek. Későbbi kutatások feladata a szükséges disztink­ciók megtétele. Igaz, a két kötet a nagy tudományos könyvtárakban, valamint minden megye könyvtárában hozzáfér­hető, a helytörténeti kutatások iránt ug­rásszerűen megnövekedett igény indo­kolttá tette volna a magasabb példány­számban történő megjelenést, valamint a kötetek járási, városi és iskolai könyv­tárakba való eljutását. Az „adattár" megjelenését örömmel üdvözölhetjük, reménykedünk abban, 670

Next

/
Thumbnails
Contents